Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-04-01 / 4. szám - Figyelő - Szombathy Viktor: A falu kulturája
Figyelő E falvak lelke között helyenkint megszakadt a magyar egység gondolata. Ezt megelőzte a politikai egység szétrombolása is és a mai falu művelődési kérdésébe végül hatalmas erővel avatkozott bele a gazdasági válság, a leszegényedés kérdése is. Hiszen tudjuk: anyagi javak nélkül művelődni vajmi nehéz. Nekünk pedig kulturális és gazdasági szempontból föltétlenül erős, megbízható falusi társadalomra van szükségünk, mert a hitbeli megújhodás, anyagi alap, nemzetfenntartó erő csak onnan kerül ki, hiszen a városi magyarság egy rétege visszavonul a magyar élet problémáitól s önmagának él, igy vélvén biztosítani anyagi létét. Az azonban biztos, hogy kezdeményező erő, vezetés csak tőlünk, városiaktól eredhet: a magyar összetartás megszervezése, a könyv, iskola, öntudat ápolása elsősorban a mi feladatunk, aminthogy a mi feladatunk az is, hogy minél több kultúrát vigyünk be a nép közé. Ennek a kultúrának azonban nem szabad egyoldalúnak lenni. Szükséges a faji műveltség ápolása, a magyar nemzeti alapon való nevelés, de nem szabad felednünk, hogy az európai versenyt csak úgy vehetjük föl, ha a lehetőséghez mérten általános, emberi műveltségnek izével is megismertetjük a falu emberét Általános, emberit kell mondanom európai helyett, amely elnevezés az utóbbi tiz esztendőben sokat vesztett szépségéből s vonzó erejéből. Hogy kultúrából születik-e gazdasági jólét, avagy az anyagi szerencse hozza magával a műveltség emelését, ez a kérdés sok vitára adott már alkalmat és örök circulus vitiosus maradt. Való az, hogy a mai idők tapasz-* talatai azt mutatják, hogy hiába hatalmas európai kultúránk, — a leszegényedés és a válság korában a legszebb kultúra mellett is ronggyá vetköztethetnek bennünket a megoldatlan problémák. Azt kell mondanunk most, hogy anyagi jólét biztosításával kell emelni a kulturális színvonalat s igy a lelkek békéjét. /1 falu látóköre bővült, technikai ismeretköre kitágult. Mai parasztjaink nem mérhetők a népszínművek alakjaival össze többé: a rádió, autó, traktor, szuperfoszfát, elektromosság, városi ruha és Bata cipő külsőségekben közelebb hozta a városi néphez a falu emberét, de lelkében, kulturális színvonalában, egészségügyi viszonyaiban csak ugyanaz maradt, mint régen, amit ezer s ezer aprósággal bizonyíthatunk: az egy hold föld bérletéért szlovák kisebbségi iskolába Íratott magyar gyerektől kezdve a tuberkulózis aratásáig. A technikai civilizációt csak balkézzel érinti meg s anyagi adottsága sincs hozzá, hogy teljesen magáévá tegye azok újításait, — a kulturális szépségekhez csak a készsége van meg, és tiszta kedve, de nincs alkalma hozzájuk jutni: ennélfogva a magyar falu tipikusan felemás életet él, amit talán az a sok helyen szembetűnő látvány jellemezhet a legjobban, hogy a férfiak már levetették a régi népviseletet!
