Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-04-01 / 4. szám - Figyelő - Szombathy Viktor: A falu kulturája
Figyelő mig a nők ragaszkodnak hozzá. Korfordulóban vagyunk, ez a tétovázás a falu népén legjobban látszik. Talán egy hároméves emlékkel illusztrálhatom elméletek helyett, hogyan is kellene értenünk az egyén műveltségét. Fenn, az Elba partján jártunk s egy este valami majorba szállásoltak be bennünket. A magyarok a lovak mellett maradtak s hazai emlékekről beszélgettek, a csehek ismerősöket szaladlak szét keresni és sörbe fojtották a napi fáradságot. Néhány német azonnal összeült és politizálni kezdett. A majorban meghallotta egy udvaros a német beszédet s közelebb jött hozzánk. Egyszerű, német paraszt volt, harmincöt esztendős lehetett s egyideig méla figyelemmel hallgatott. Majd közelebb jött és beleelegyedett a beszélgetésbe. Meglepett a jólértesültsége. Mindenről tudott ami az átlagembert érdekli. Ez az ember tudta, hogy kicsoda Mussolini, tudta, hogy egymilliónyi magyarság van az ország déli részén, ismerte hírből a katalán mozgalmat, olvasta Goethe és Schiller levelezését: — nem akarok több példát felhozni, de ez a hét elemit s két polgári iskolai osztályt végzett ember, a felsővidéki németek átlagos iskolázottságával teljesen jólértesült volt. Honnan szedte sok ismeretét vájjon ? Tovább képezte magát. A Kránzchenek, Vereinek és Bundok szövevényében végre is talált magának való kultúrkört, a szervezet hangulata és nyomása őt is rákényszeritette a tudás további fokozására. Ezer és ezer ilyen német paraszt szaladgált odafenn a Szudéták alatt, aránylag kevés iskolával, sok világos tudással, mig ugyanakkor a mi értelmes fiaink a falusi babonáról, Luca székéről beszélgettek s nagy csodálkozással fogadták, hogy a csillagok is olyan égitestek, mint a Föld... Egymást nézegették, anélkül, hogy beszélgetni tudtak volna egymással: a német paraszt, s a magyar paraszt, aki két hold földjén több hozamot kap, mint a magyar az ő tiz holdján, a német, akinek rádiója van s a magyar, akinek a falusi cigány nyikorogja a zenét. Pedig micsoda anyag ez a magyar paraszt, milyen friss fej s mennyire szüksége van a nagy versenyzésben magasabb műveltségre, mint a mostani ! Szeretettel teljesen kell hozzá közelednünk és rávezetnünk a kultúra szebb útjára, mert hiszen vágyódás nagy van hozzá. Kulturszervezeteinket kell kiépíteni, hogy a magyar falu gazdaságilag és műveltségi tekintetben teljesen versenyképes legyen. Ezeket a kulturszervezeteket magunknak kell azonban megalapoznunk, mert csak a nemzet tagjai ismerik teljesen és hamisság nélkül a maguk kulturális szükségletét. A járási kulturális bizottságok mellett nagyobb szerepe van a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek, amelynek programmjában elsősorban a magyar falusi nép művelődésének emelése van benn.
