Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-04-01 / 4. szám - Figyelő - Szombathy Viktor: A falu kulturája
Figyelő töltve tartalommal mindmáig nincsenek. Nem szándékom itt a régebbi s mai iskolapolitika bírálatára kitérni, sem arra, hogy csak az utóbbi ötven évben kezdődött meg hivatalos utón is a magyar nép iskolai gazdasági műveltségének emelése. Aki kilépett fajtája kereteiből, mindjárt urnák ment s csak az utóbbi húsz cv hozta meg azt az érdekességet, hogy érettségizett parasztfíuk mentek vissza az eke mellé: ezek azonban már nem számítottak bele a falu törzsökébe többé. i A mezőgazdasági többtermelés, a technikai találmányok, a közlekedési problémák megoldása föltétlenül magával kellett, hogy hozza a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozók műveltségi színvonalának emelését, hogy a versenybe, mely az országok, határvámok között kifejlődött, egyenlő szellemi erővel dobjuk be értékeinket. A frázis: hogy a magyar élet védelmezője, törzse, talaja a falusi ember, égető kérdéssé s fontos céllá is vált s hogy ezt a törzset ép fává fejleszthessék, nagy programmok kidolgozása válott szükségessé. Már a háború előtt egyre-másra igyekeztek felállítani a tanyai iskolákat, a nemzetiségi vidékek iskolái mellett a magyar falu is igyekezett megszerezni a maga iskoláit, polgári iskolák emelkedtek, tanfolyamok nyíltak, vándortanitók járták az országot s úgy látszott, hogy a magyar falu kulturális színvonalának grafikonja hatalmas Ívben emelkedni fog. Közvetlen a háború előestéjén már járásszámra láttuk a civilizált falvakat, ami néprajzi szempontból persze veszteség volt, mert az ipari vidékké válás, amerikai kivándorlás, elszegényedés révén a régi magyar viseletek tűntek el, mint a falu háziiparának, kézimunkában kifejezhető lelki vonásainak, szinbeli és rajzbeli látásának, népszokásainak, egyszóval ősi kultúrájának megtestesítői. Ahol megmaradtak, mint Sárközön, Kalotaszegen, Mezőkövesden, ott városi vásárosok aratták le gazdasági előnyeit. A háború szörnyű tapasztalatai, a katonaság, a hadifogság néhány év alatt teljesen átalakította a falut, amihez természetesen a politikai változások, a szocializmus és a -kommunizmus tanításai erősen hozzájárultak. Lelkileg nem volt a falu előkészítve az Európát megrázkódtató változásokhoz s itt tűnt ki az a letagadhatatlan tény, hogy bizonyos körzetek lakosai magyarságukban éppen csak mint magyar nyelvet beszélők voltak bizonyíthatók, nem pedig kitartó, nemzeti együttérzésben, mert politikai ígéretek, földosztás, karácsonyi ajándék lehántották róla a magyar nemzeti érzést s kibújt belőlük az egyszerű ember vágyódása a jólét után, ha lelkiismeretének árán is. Az eddig egységesen nevelt magyar falu öt uj országba került s természetesen, minden országban már más nevelést kapott tizenhárom év óta. A mi feladatunk a szlovenszkói magyar falvak kulturális életének vizsgálata.
