Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-04-01 / 4. szám - Figyelő - Szombathy Viktor: A falu kulturája
Figyelő őrzik „Versuch eines Kriminalgesetzbuch“ cimü kiadatlan könyvének kéziratát. De ezen kivül a jogtudomány más ágaival is foglalkozott, ezt bizonyítja „Allgemeine Geschichte der Gesetzgebung“ cimü könyve, - melynek azonban egy példánya sem maradt ránk. Végül egy sereg kisebb-nagyobb mathematikai tanulmányon kivül, több komoly technikai találmánya is volt Martinovitsnak, a fentemlitett csillagászati mikrométeren kivül is: feltalált egy légszivattyút, melyet egy németországi szak, folyóiratban ismertetett is,egy dohányvágó-gépet, melyet 1787-ben, Lembergben, II. József császárnak bemutatott s melynek gyakorlati használatba vételét, — érdekes kortörténeti kuriózum, — azért nem engedélyezte a császár, mert attól tartott, hogy ez a gép sok ember kenyerét venné el,feltalálta a cséplőgépet, melyet később Lengyelországban tényleg használtak is egy ideig. JARNÓ JÓZSEF (Folytatjuk.) FIGYELŐ A falu kultúrája. Hiába üres szólásmondás már, hogy a magyarság gerince és talpköve a falu, ezt a szólásmondást százegyedszer is hangoztatnunk kell, nem azért, mintha nem tudnók, hanem azért, mert a sokateintegetett falu-probléma igy valahogy közelebb jut a megoldáshoz. Mert mi a helyzet ma? Szlovenszkó egész hosszában, Pozsonytól—Husztig vékony abb-vastagabb etnikai csikókban foglal helyet a magyarság, legkiváltképp a falu magyarsága, mert a városi ember nemzetiségileg megoszlott már: a déli magyar városokban számos idegenajku foglalt az utóbbi években helyet, az északi városok szláv volta viszont szintén nem tiszta, hiszen számos magyar család ott maradt a régi szülőföldön. A legkevésbbé tehát a falu népe keverődött. Ez tömör maradt, csak helyenként ékelődnek nyelvi egységébe az uj telepesek kisebb tömbjei, melyek azonban egyelőre a hosszú csikban húzódó etnikai egységet nem zavarják.E falvak lakói, műveltségi szempontból három nemzedékre oszthatók. A legkorosabb nemzedék az, amely a háború előtt járt iskolába, műveltségét, világnézetét a ferencjózsefi idők szabták meg s az akkori iskolapolitika. A következő nemzedéket a háború nevelte. A háborús évek iskolái természetesen, ke