Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-04-01 / 2. szám - Győry Dezső: Szép virágvasárnap. Szájjártató. A bujtogató permeteg

GYŐRY DEZSŐ: HÁROM VERS

SZÉP VIRÁGVASÁRNAP

Cicabarkás vesszőt metszettem a parton, új életem tavaszára jószerencsét adjon,

suhingatva lépek,

nem zörgők kilincsen, csak úgy lehetek szabad, ha semmi kincsem nincsen,

hogy idáig értem, csak lelkem vigyázom, puhaság ne ragyaverje, bajba meg ne fázzon,

környűi haláldajka

dúdolja, hogy tente,

de már milljom friss láb koppja a Dunamedence,

két folyó közt állok, tengerekig látok, s hegyek alján hóvirágok, új embervirágok,

táltos ős, tüzes nap, őrködjed a lelkem, hogy mindenkié az élet: erre taníts engem,

bánatom kicsinység, szemem büszke nap lett, szólhatok a milliókkal:

a szavam szabad lelt,

kedvem fű, hitem meg röpte a madárnak, igy találtam önmagámra szép virágvasárnap.