Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-12-01 / 10. szám - Kritika - Szombathy Viktor: Ursula Parrott: Szabad a csók - d.i. Bolyky János: Csodavárók
Kritika gazdag képsorozat illusztrálja. A képek azonban nem mind sikerültek. Kassa „régi kövei“ most már Wick müvében rendelkezésére állanak a Kassa művelődéstörténete iránt érdeklődőknek. Most már az egyes síremlékek behatóbb tanulmányozása is lehetővé vált. Ezen a téren is sokat várunk Wick Bélától. GÖMÖRY JÁNOS Ursula Parrott: SZABAD A CSÓK Ennek az Ursula Parott nevezetű hölgynek akkora sikere volt első magyarul megjelent könyvével, az Ex-feleség-gel, — amit kölönben filmre is forgattak, — hogy a kiadó ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy uj Orsolyakönyvet dobjon piacra. Orsolya ezúttal kevésbbé malac, de regénye kevésbbé jó is. Elsősorban vontatott és a belőle kiszüremkedő, mindent ellepő amerikai szentimentalizmust már kívülről ismerhetjük. Jól tudjuk azt is, hogy Amerikában sokat isznak a nők s az első lapok elolvasása után már kétséges, érdeklődünk-e uj koktej-keverési módok, vagy uj sze. retkezési alkalmak után. Isznak és szeretnek az egész könyvben, lendülettel isznak és szenvelgősen szeretnek. Az Ex-feleség cimü regényke még tele volt érdekességgel, lüktetett, vonzott: ez az utóbbi már csak utánérzés, vontatott elbeszélése egy semmiképen sem csodálatos szerelemnek s mégcsak vonatlektürnek sem legalkalmasabb olvasmány, mert hosszadalmas. A férfi-hős, az él, Húsból és vérből van, a női hősnőre már csak ráaggatta Orsolya a szép ruhát s erős ginnel itatja, hogy élő asszony benyomását keltse. Háromszáz lapon át vergődnek egymásért a szerelmesek. A férfi akkor ébredt tudatára, hogy a kis nyujorki görl éveken keresztül őt szerette halálosan, amikor már a kis nő kiszenvedett. Minekelőtte számtalanszor a férfié volt. Itt bizonyos Kaméliás hölgy motívumok is belopóznak a szerelem dalába s általában sok az utánérzés. Az amerikai fiatal nők csupán isznak és szabad életet élnek? Jó öreg Upton Sinclair, Theodor Dreiser hol rejtőzködik ilyenkor s Manón Lescaut hányat fordul vájjon sírjában? Csak az olvassa el, aki időmilliomos. Semmi újat nem ad s még csak nem is pikáns. SZOMBATHY VIKTOR Ifj. Bolyky János: CSODAVÁRÓK (Versek.) Jóakarata ember verses gondolatai, de ezek a gondolatok már a tegnapéi. A csodavárás az elmúlt napok emléke. A kisebbségi magyar költő ma már arról dalol, hogy „nincsenek csodák“, hogy a finom tenyereket is kimarja a kapa, véresre harapja az ásó, ez a verejtékező életfentartás az a csoda, amely majd megtenni a magyar nép jövőjét. Bolyky János néhány sora magyar hangon muzsikál, de ez minden, amit valami kuszáit bánaton és összevegyitett érzéshalmazokon kívül ad. A szlovenszkói magyar falu egyik hangja
