Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-12-01 / 10. szám - Pedagógia - Zsolnai Béla: Kisebbségi magyar pedagógia Szlovenszkón
Kisebbségi magyar pedagógia Szlovenszkón. A Magyar írás ezt a rovatát állandósítani fogja. Pedagógiai szakkérdésekkel, az iskolaüggyel, a tanuló ifjúság és a nevelők problémáival közérthető módon kíván ez a rovat foglalkozni. A csehszlovákiai magyarság jövőjéről szól és követel majd ez a rovat mindig. A rovatvezető alábbi cikke nyitja meg a Magyar írás új munkáját. Ma már kisebbségi helyzetünk megértésében annyira mentünk, hogy hovatovább belátja minden jobbérzésü magyar ember : szellemi, anyagi és erkölcsi értékeink megmentése érdekében szükség van az összes kulturtényezők szoros összefogására. Egymás negligálásával nem mehettünk eddig sokra, mert bármilyen erőt képvisel is külön-külön mindegyik, ha nem párhúzamosan hatnak egy irányban, az eredő mindig kisebb az összetevők összegénél, sőt meg is semmisíthetik egymást. Hogy az eredmény ménéi nagyobb legyen, ahhoz nem csak a közös célt kell ismerni, hanem közösen kell megválasztani a hozzávezető utat is. Hogy mennyire hiányzik az egységes irányítás, bizonyítja a múlt hetek újság-polémiája is, mikor a szlovenszkói magyar társadalom egyik csoportja sérelmesnek találta azt a tanügyi intézkedést, melyet egy másik csoport kisebbségi jogi harcaink egyik vívmányának tekint. Mig az egyik harcolt érte a magyarság érdekében, addig a másik kérelmezi az előbbi állapot visszaállítását ugyancsak a magyarság érdekében. (A kötelező szlovák óraszám leszállítása háromról kettőre a magyar tannyelvű középiskolában.)A magyar tanítóság eddig is figyelemmel kis érte a szlovenszkói magyar irodalmi élet fejlődését, miközben állandóan rakja le a fejlődés alapjait. Itt a tizenkettedik óra, hogy a magyar szellemi élet vezetői is megismerkedjenek az itteni magyar iskolaügy viszonyaival, a pedagógiai problémákkal és a magyar tanítóság szándékaival, hogy általuk és segítségükkel az egész magyar közvélemény adjon súlyt a magyar tanítók és tanárok törekvéseinek. Erre nagyon alkalmas eszköznek látszik a Magyar írás, melynek a müveit magyar családokba be kell vonulnia és mely közös orgánuma kell, hogy legyen a szlovenszkói magyarság összes kulturális koefficienseinek. Ahogy a szlovenszkói magyarság kisebbségi sorsra jutott, úgy kényszerült önálló létre nemcsak irodalma, hanem pedagógiája is. Budapest pedagógiai központ is volt, mely az összes értékeket felszívta és onnan vitték ki a pedagógiát a perifériák-Pedagógia