Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-12-01 / 10. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai

Jár nő József: Martinovits apát és kor társai Ez alkalomból Martinovitsot is kényszerültek a szer­zetesek szabadon bocsátani, és midőn ezek után az üldö­zéstől való félelem miatt II. József császárnak nyilatkoztat­ta, hogy e kolostorban tovább nem maradhat, egyúttal en­gedélyt kérelmezett, hogy Galíciában, Lembergbe- mehessen és ott a lembergi érseknél a rendből való kilépését eszkö­zölhesse. 1782-ben Lembergbe utazott. Maradhatatlanságá­­nak ott is több jelét adta, mert egy bizonyos erdélyorszá­­gi egyénnek nyilvánosan odaítélt jutalomdiját illetéktelenül önmagának tulajdonítván, ugyanazon erdélyi által az új­ságban nyilvánosan megszégyenittetett, sőt az is monda­tott róla, hogy ő buzdította volna II. József császárt a ma­gyar nemesség előjogainak eltörlésére és hogy eziránt egy külön tervezetet fogalmazott volna. Időközben, midőn a „logika“ tanszékére nyilvános pályázat nyittatott, a kormánytanácsosok pártfogásából, ki­ket hízelgései által nyert meg, 1783 bán a lembergi egye­temen a ,,logika“ tanárának neveztetett ki, évenkint a szünidők alatt Magyarországba tett látogatásai alkalmával pedig nagy ügyességgel és szorgalommal odaigyekezett, hogy magáról mindenképen nagy tudományosságának és műveltségének véleményét költse. Én nálam is, ki ezeket irom, Ujhelyben szüret al­kalmával ebéden volt. Minden tettéből azt tapasztaltam, hogy egy kérkedő, tudákos, ravasz ember. Azt állította ne­kem, hogy nevét csak a lengyelek hosszabbították Mar­tin ovit s-ra, mig ő a nemes Martini család ivadéka; határozottan a természetjogi müve által híres bécsi jogtanár Martin i-hoz akarta magát dörzsölni, mig beszélgetései­ből azt vettem ki, hogy nincsen benne sem műveltség, sem tudomány. Tökéletesen beszélt magyarul, latinul, rá­cul, lengyelül, németül, franciául és angolul, elméje tehát kitűnő, de csalárdságra hajlandó volt. Középnagyságú so­vány, fekete, arcszine sötét, epés, sápadt, mogorva kinézé­sű, kislelkü volt és senki szemébe nézni nem mert; amel­lett felette erkölcstelen volt és Kriveczky tanácsostól tud­tam meg, hogy ennek gyermekeit is megrontotta. (Folytatjuk.) JARNÓ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom