Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-12-01 / 10. szám - Erdőházi Hugó: Munka nélkül
Erdőházi Hugó: Munka nélkül 7.Felelnem kéne a kérdésre : ki ez az ember, aki 1932-ben eredeti gondolatsor végén ilyen igéket hirdet meg, vakmerőén, meggondolkoztatóan s —bizonyára— ellenkezéseket provokálóan? Az bizonyos, hogy az ethikai idealizmus megszállottja. De nem a zsenik és nem is a nyárspolgárok fajtájából való .. .Hát akkor ? Szent ? tanítvány ? reformátor? Az időtlen szellem hívőiben nincs sietség. Halála után fog a hivatott idő mértéket mondani. GYŐRY DEZSŐ MUNKA NÉLKÜL Vaskezéből kicsordult a vér, szemében elégett a remény lángja; kialudt a kohó gyomra és ásított, mint az álmatlan rémület. Szép volt a munka, fáradt tüdő izzása, puha kenyér csillagos estében; szép volt a csók, holnapi kosztpénzen váltott hü asszonyától — ásít minden, fekete éj hömpölyög — mi lesz holnap ? a bányák égre meredtek, a kisorvadt föld süppedt viskóiból üres tenyér rimánkodik, gyárak kimúlt teste hullabűzt terjeszt, mi lesz holnap 2 értsétek, nézzétek : vaskezéből kicsordult a vér, szemében elégett a remény lángja — hullunk, veszünk a fekete ásításba: jöjj el hang, ének — földrengés... ERDÖHÁZI HUGÓ
