Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-12-01 / 10. szám - Kemény Gábor: Ady Endre Csucsán

Kemény Gábor : Ady Endre Csúcsán nek nézik, mint Bertuka az igaz gyöngysort, melyet az ott kó­borló cigány asszonyok tói kedvtelésből megvásárol... De a mese­­liázasságban nincs is szükség reális ténykedésekre... Amikor télen Budapesten vannak, akkor az anyagi kiadások könnyen túlhaladják a költségvetés kereteit, de ilyenkor hirtelen fölren­delik Csúcsáról pénzügyminiszterüket, az angyali szivü Berta nénit — Bertuka nagynénjét — aki elemózsiás kofferokkal kellően megrakodva csakhamar megjelenik a veszély színhe­lyén és rendet csinál a «gyermekek» számadásában... De Csúcsán nincs bajuk a számadással, ott Berla néni, igazi mesebeli őrangyalként elintéz mindent... Ott csak élnek gondtalanul, mint az aranyhalacskák a Boncza-féle vadaskert tavaiban; ott csak hangulataiknak élnek, felújítják budapesti és balatoni élményeiket — jólesően beszél Ady legutóbbi bu­dapesti sikeréről s meghatóLtsággal a tragikus módon meghalt Gyóni Gézáról —; megtárgyalják iróbarátaik irodalmi és em­beri dolgait — jókedvűen mesélte el egyszer Ady, hogyan félt egy kiváló magyar iró a frontszolgálattól; máskor meg Bandi szanatóriumi trükkjein kacagnak nagyot: egv osztrák szanatóri­umban üdült a beteg poéta s a betegeket nemcsak meghódította lebilincselő modorával, de el is csábította s többször megtör­tént, hogy Bandi és betegtársai hajnalban, zene szóval tértek meg a szanatóriumba. Az igazgató orvos Ady távozásakor kije­lentette, hogy nagyon örül a költő ismeretségének, de többet nem fogadja be, nehogy elcsábítsa a betegeket... Jól mulatnak a bájos kaland felidézésén Bertukáék, Fehér Dezső nagyváradi lapszer­kesztő és famíliája s az odavetődött vendégek... Igazán idillikus élet Adyék csúcsai élete. Későn kelés és reggeli után fürdés a Kőrösben... Vetkőződés a Senki szigeté­nek egy bájos kiszögellésében (A Sebes Kőrös állal alkotott hosszúkás, befásitott félszigetet nevezték így). Erdei séta után ebédelés, beszélgetés, visszavonulás a könyvtárba.... Alkonyati sétaközben Ady szívesen betér a vasuli vendéglőbe Juliska né­nihez, a szép, de kissé elhízott vasúti vendégiősnéliez egy spriccerre, átutazó vagy ott nyaraló vendégekkel szívesen is­merkedik össze. A vendéglőbe nem egyszer Bertuka is betért s miután urával megivott egy-két korty italt, ö hívta haza Ban­dit a szemfüles postásáé, J. néni kaján mosolygása közben... J. néni volt az egyetlen személy a faluban, akit nem szívelhetett Ady, mert «családi életébe avatkozott», mert Bertukának gonosz kodó megjegyzéseket teli róla. Pedig Ady jóban volL a falubeli emberekkel: a politikus Gyöngyösy borbéllyal, ki «munkaköz­ben» világmegváltó eszméil fejtegette, a helyi fiatalokkal és J. néni martirkoszorus urával... Ha Berta néni úgy csinálta meg a programmot, még Feketetóra is szívesen átkocsikázott Bertu­­kával «bevásárolni...» Egyszer egy rékedthangu színésznő járt

Next

/
Oldalképek
Tartalom