Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-09-01 / 7. szám - Darkó István: Égő csipkebokor

Darkő István : Égő csipkebokor maguk gazdaságával, mint a község gazdagságával törődnek. Azt nézik mindenekfelett. A biró öreg, beteges ember, nálunk, Nagy András. Kizárólag pedig a községnek a legfontosabb dolga most, hogy az állam az uraság nagybirtokát a földbirtok­­leform alapján elparcellázza, illetőleg részenkint eladja. Dacára annak, hogy rendes vételár fejében mindenki részesülni akar a földekből, mégis szlovák telepeseket hoznak hozzánk Gyetva környékéről. Se szerszámjuk, se barmuk, se pénzük, de köl­csönöket kapnak és már építkeznek is. Kizárólag a legfonto­sabb most ott mi nálunk az, hogy a biró is a mi emberünk legyen, ezért a községtanács a mostani biró lemondását elfo­gadja és neki javulást, egyszóval kigyógyulást szavaz meg. És dacára annak, hogy vannak nálunk több megfelelő emberek, a községtanács azt határozza, hogy kizárólag Bódi Gyurit kéri fel a megtiszteltetésre, aminek a keresztülhajtása végett meg­bízza és kiküldi Pénzváltó János és Kardhordó István gazdákat. Most hát tudod, hogy kizárólag milyen hivatás vár rád. Benned van a község bizalma, mink még ma este visszautazhassunk és megvisszűk a hirt. Családodtól, nénédtől, húgodtól értesültünk, hogy hál Istennek rendben vagy, ennek okáért egyik beteg birót nem cseréljük fel másik beteggel, mert az nem volna örvendetes. Ilyen hangok is hallatszottak az ellenzék részéről, de az nggyon csekély, tudod, a régi haragosaid még apád utján, Csekeék és Felső Kovácsék. Ennyi lett volna az elmondaniva­­lóm. Leült, mint aki feleletet nem is vár, de szűk szeme figyelő nyitásában értelemtől villogott várakozással teli apró szeme. A fiatalabbik még egy pontot tett utána: — Hát erre jöttünk felkérni Gyuri, hogy vedd a kezedbe a község sorsát. Láthatod, hogy nem bggatell ügyről van szó, addig se akartunk várni, amig hazajössz. A fele költségünket a község fedezte.— Jól van no, az már nem játszik bele a kártyába, — mondta simitóan az öreg juhász, akinek nem tetszett ez az ün­neprontás.— Nem játszik, nem játszik, nem is azért mondom én azt, csak hanem egyedül azért, hogy a község álláspontját is meg­lássa Gyurink.— Mikor kellene hazamennem ? — kérdezte Gyuri. Az öreg nekihevülten magyarázta : — Hisz éppen az. Avval igyekeztünk, hogy viszünk ma­gunkkal. Kizárólag az a fontos, hogy otthon légy máris, mert egy hét múlva választunk.— Akár inde, akár unde, a birót meg kell választani, — mondta Pénzváltó. Gyuriban kánikula ütközött meg enyhitő, biztató szellővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom