Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-09-01 / 7. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai
jarnó József; Martinovits apát és^kortársai megcsinálta a polgári forradalmat. Magáévá tette a polgári forradalom teljes eszmei tartalmát, a humanizmust, a vallásszabadság elvét és a rendi egyenlőség eszméjét és császári hatalmával kényszeritette rá reformjait országainak uralkodó osztályaira, melyek közül a legelőnyösebb hatalmi helyzetben levő, a magyar, fejtette ki a legerősebb ellenállást A császári rendeletekkel szembeni feudális ellenállás természetesen ugyanolyan elkeseredett volt, mintha a forradalom alulról jött volna, de nem nőhette ki magát fegyveres ellenforradalommá, mert egy nemesi felkelés aligha járhatott volna eredménnyel a császári hadsereg ellen. így aztán a feudalizmus reprezentánsainak egy évtizeden keresztül meg kellett elégedni ök azzal, hogy a kezükben levő közigazgatás útvesztőiben elszabotálták a császár forradalmi rendeletéinek végrehajtását. S itt még megjegyezhetjük, hogy a magyar főúri reakció a legmodernebb fegyverekkel küzdött megingott hatalmi poziciójának megtarthatásáért: a császár elleni harcban felvonultatta a nemzetiségi eszmét. Ugyanaz a főnemesség, amelyik Mária Terézia korában, amikor a germanizálás semmiféle formában nem fenyegette az ő hatalmi pozicióját, minden kényszer nélkül hódolt be a királynő németesitő törekvéseinek, sőt minden mesterséges németesités nélkül németesedett most, II. József korában vad magyar lett, előkereste a régen sutbadobott magyar ruhát és harcba indult azért a magyar nyelvért, melyet csak akadozva, vagy sehogyan se beszélt. S ebben a nyelvi, nemzeti területre vitt harcban a főnemesség tényleg a maga oldalára is nyerte a magyar köznemességet és intelligenciát, olyannyira, hogy most már uj szövetségesei támogatásával úgy léphetett fel az összes Józsefi reformok ellen, mintha ezeknek a reformoknak mindegyike tényleg létérdekeiben támadná meg a magyarságot. Teljes sikerrel azonban mégsem zárulhatott volna ez a nemesi ellenállás, egyrészt mert a nép tulajdonképeni tömegei távolmaradtak tőle, másrészt mert II. József reformjainak nem volt sarkalatos pontja a németesités, mely az ő elgondolásában nem is a magyar, hanem a köznép számára érthetetlen latin nyelv ellen irányult, azonban József és Lipót rövid uralkodása után a reakciós főnemesség erős támaszt kapott az ugyancsak reakciós, erősen klerikális és kissé gyöngeelméjü Ferenc császárban, aki készségesen szállította a nemesi ellenforradalomnak a terrorisztikus kormányzáshoz szükséges katonai karhatalmat. (Folytatjuk.) JARNÓ JÓZSEF
