Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-03-01 / 1. szám - Szombathy Viktor: A német lány és a szerelem

Szombafhy Viktor: A német lány és a szerelem

„Kívánom, hogy ezen levelem egészségben találjon, melyet magamnak is kívánok, továbbá tudatlak, hogy más újság nincs, most már Isten veled“, — valami ilyesfélét tolmácsolt, de Sipekiben nagyobbra sikerült az ész, minthogy ezeket kaparta volna fel a papirosra. Goethe bizonyosan szédelegve forgott a sírjában, míg Sipeki a helyesírással hadakozott, de a levél elkészült, fel is bélyegezték s Vince parancsosztás után személyesen vitte be a postahivatalba.

Mivelhogy a regény szerint, ami hetek óta forgott közkézen: a sas útja és a nő járása mindig kiszámíthatatlanok, válasz is jött szombat délre. Megint csak Sipeki volt a tolmács, olvasott belőle olyan szépet, hogy Vince füle is beleparázslott.

— Azonnal egy másik levelet — üvöltötte Vince lázasan s már indult is a kantinba levélért, ezúttal világoskékért.

A német leányzónak ugylátszik, igen megtetszett a deli legény, mert nem telt bele két hét, Sipeki randevút olvasott ki a levélből. Nem éppen nagy randevú, csak olyan kisebbfajta : a lány átutazik a városon s ha Herr Nagi-nak kedve van, várja őt az állomáson, van egy negyedórái ideje.

Hogy van-e kedve ?

Vincenc Nagi két napig csak a csizmáját pucoltatta Palkoviccsal, Nagykér gyöngyével. A kabátját Domonkos vasalta, a szabó. A kiránduláshoz a pénzt, tiz egész koronát, pedig Kun Árpád kölcsönözte és az üteg alig beszélt másról, minthogy Nagy Vince vasárnap egy Anna nevűvel fog csókolózni. Kun Árpád azt kívánta, lássa ő is a leányt, az adósságból leenged egy koronát. Vince beleegyezett. Nem a koronáért, hanem a pukkasztás és az irigység végett.

Vasárnap délután Vince izgatottságában még a kávét sem kapta be, összepakkolt és rohant az állomásra, hogy le ne késsen. Perronjegyet váltott és föl-aláballagott a pályaudvaron. Sipeki vezényletével a fél szoba felvonult. Ott állottak az oszlop mellett és nem kisebb izgalommal várták Csernoszek felől a füstölő vonatot.

A német lányok szavatartóak és becsületesek. A vonat pontosanyállott meg az állomáson, szippantott kettőt a friss levegőből és az utasok tolongani kezdtek.

— Na, hadd nézzük azt a kövér szakácsnőt! — intett bizalmatlanul Sipeki, mert az a hir terjedt el az utóbbi napokban, hogy a Vince szép fiatal lánya nem is szép és nem is fiatal. Valami kövér szakácsnőt sejtettek, félretaposott cipőjűt, öreget és konyhaszagut.

Vince azonban egyenesen egy kékruhás, szürkeprémes, formás nőszemély felé tartott s már majdnem a nyakába borult volna, ha a lány nevetve tovább nem tolta volna a merész tüzért. Vince szemmelláthatólag örvendett. Aztán se szó, se beszéd, berohant az étterembe és minden pénzét hatalmas iskátulya cukorba ruházta. A lány nem akarta elfogadni, de Vince haragos pofát vágott és mondott valamit. A lány felelt. Egyszerre beszéltek mindaketten, aztán egymásra nevettek. Kiderült, hogy az utóbbi két hét levelezése