Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-08-01 / 6. szám - Zapf László: A mai szlovák irodalom
Zapf László : A mai szlovák irodalom terjesztését követelik. Ez az ideológia hatalmas kifejezést kapott Rázus és Urban, regényeiben. Még mielőtt rátérnénk, meg kell emlitenünk, hogy a szlovák regény tulajdonképen csak 1918 után született meg. Az előbbi korban egyedül Vajanskýt lehet regényírónak nevezni. Azóta egész sor regényíró jelentkezett: Kukučín, Vansová, Rázus, Jégé, Hronský, Urbanovič, Hrušovský, Vámoš, Urban, Jilemnický, Kavec, Kompiš, Prídavok, Holéczy stb. Ebben a névsorban természetesen benne van a történelmi regényeket, vagy egészen súlytalan dolgokat író idősebb generáció is. A fiatalok közül nagy közönségsikere volt Gejza Vámoš »Atomy boha« (Isten atomjai) c. regényének, melyben egy fiatal orvos idealizmussal induló munkásságát mutatja be kissé sok fitogtató egyénieskedéssel. Vérből való regényíró a fiatal kommunisták egyetlen prózaírója, Peter Jilemnický. Andrej Mráz szlovák kritikus szerint »Vítazný pád« (Győzelmes esés) c. regénye Ur ban regényei mellett a legjobb szlovák regény. A szlovák paraszt életét adja benne s bemutatja, hogy aki ezt az életet megismeri, lehetetlen, hogy kommunistává ne legyen. Világnézetének alátámasztása céljából Oroszországban is járt s ottani tapasztalatait regényben és tanulmányban írta meg. 1929 óta egyik légkör ül vitatottabb regényíró Martin Rázus, aki addig csak mint lírikus és politikus volt ismeretes. Akkor adta ki, két kötetes nagy regényét»Svety« (Világok) címmel, melyben az államalakulás utáni szlovák közélet fotomontázsszerü képét adja. Kiinduló pontja a szlovák paraszt himnikus dicsérete: az a szlovák jövő egyedüli záloga. De nem elég, hogy egyre nagyobb nyomorban él, az egyes politikai pártok teljesen demoralizálják és nem egyszer saját érdekei ellen vakon vezetik. Rázus szeriül az ok a szlovák intelligencia felelőtlen haszonlesése. Szabó Dezső Böjthe Jánosának tragikus nemzetmentő gesztusára emlékeztet, hogy a főiskolás végzettségű, művészi hajlamú Beňo az elhagyatott falun telepszik meg, hogy ott az ipart népszerűsítse. A regény Rázus politikai meggyőződését fejezi ki: a gerinctelen intelligencia vétke, hogy a szlovákok nem tudnak Csehszlovákiában egységes politikai erőt képezni. Talán éppen napipolitikai tendenciája miatt a kissé egyhangú felépítésű regényt egyrészt túlbecsülik, másrészt nem értékelik. A szlovák regényírás igazi nagymestere és a modern szlovák irodalom büszkesége a fiatal Milo Urban. A Felső Árva vidékéről való autodidakta 23 éves korában adta ki a szlovák irodalom eddig legnagyobb sikert ért írását, »Živý bič« (Élő ostor) c. regényét, mely több kiadást éri meg szlovákul s ann külföldön is, különösen Németországban, nemzetközi viszo latban is figyelmet keltett. Egyesek Szabó Dezső Elsodort falujához hasonlították, de épen olyan jogon lehetne bármely há
