Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-07-01 / 5. szám - Kulturkrónika - Darkó István: A Szentiváni Kuria harmadik kongresszusa
Kultur krónika íróinkat, tudósainkat, esszéistáinkat. A Magyar írás Almanachja decemberre kedves meglepetés lesz olvasóközönségünk számára. A Kazinczy Szövetkezet a könyvbarátsorozaton kivül is tervbe vette szépirodalmi könyvek kiadását, lehetőleg már a karácsonyi piacra. Irodalmi sajtónk ügye mindenképpen azonos megszervezésre váró kisebbségi magyar kultúránk ügyével s a kettő együtt: életérdek. UJ ÉLETÜNK ÉS AZ „UJ ÉLET“ „Uj Élet“ címen szociális sajtókisérlet történik Kassán, havonta egyszer, s „az ifjú katolicizmus folyóirata“ melléknevet viseli. A folyóirat összevont nyári számában dupla sietséggel foglalkozott egy ambiciózus fiatalember a Magyar Irás-sal. A fiatalember az Uj Élet szerkesztője, igy bizonyos mértékig a lap s annak szellemi iránya mondja azt, amit a fiatalember mond. Ezért kíséreljük meg, hogy jóakaratuan félreoszlassuk az Uj Elet tévedéseit. A cikk egyetlen konkrét vádja: „A Magyar írás több cikkében a katolikus mozgalmakat nem kívánatos szélsőségnek bélyegezte.“ Egy sorral tovább még rosszindulatubban : „Magától értetődik, hogy a katolicizmusnak, mint szélsőségnek a beállítása téves és nem jóakaratu.“ Tisztáznunk kell, hogy a „katolikus mozgalmak“-kai, vagy a „ka tolicizmus“-sal magával kapcsolatosan ért-é bennünket a lapszerkesztő vádja? Világos és logikus gondolkozás mindennek az alapja. Ezt tudnia kell az Uj Élet szerkesztőjének is, mert ő egy racionális elemekkel teleszövött, talán tudományos, azaz társadalomtudományos ifjúsági mozgalom (a Prohászka-kör) érdekeit hangoztatja. „Szociális és társadalmi“ folyóiratot vezényel s igy tudományos rendszerezésre mindjárt folyóirata minemüségének a megjelölésénél szüksége lett volna. Mert ilyenformán igy is kiirhatta volna: „szociális és szociális folyóirat“, vagy „társadalmi és társadalmi folyóirat“, miután köztudomás szerint a „szociális“ szó azt jelenti, hogy „társadalmi“. (Bizonyára igy gondolták: szociológiai, vagy szocialista és társadalmi.) De nézzük a lényeget. A Magyar írás a katolicizmust soha sem bélyegezte szélsőségnek. Ezt a beállítást figyelmeztetően és felelősséggel visszautasítjuk. Igen, ez a beállítás (a fiatalember részéről) téves és nem jóakaratu. Főképpen azonban nem azonosította a Magyar írás soha a katolicizmust a katolikus mozgalmakkal. Ez, ismételjük, kettő! Mint ahogy az Uj Élet sem azonosíthatja magát a katolicizmussal, mert a katolicizmus sem teszi ezt az Uj Élettel való vonatkozásában, amint azt előttem is kifejtette a katolicizmus egy tekintélyes papi képviselője. Sőt végül az Uj Élet a katolikus mozgalmakkal sem azonosíthatja magát, legfeljebb egy bizonyosfajta katőlikus ifjúsági mozgalmi kísérlet sajtókisérlete az Uj Élet. Szinte fölösleges, hogy komolyan vegyük a katolicizmussali szembenállásunk vádját. A Magyar Irás-ban számunkra nincs, nem lehet
