Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-07-01 / 5. szám - Darkó István: Égő csipkebokor

Darkő István: Égő csipkebokor

Ilyen számításokat azok otthonn most bizonyosan nem végeznek. Még Erzsók néne, az öreg sem, pedig annak szent a garas. Gyuri a Tátrában van, ezt mondogatja mindenkinek. Pápaszemmel ül a kicsi Erzsók mellett, amikor az a levelet Írja és beleszól néha : írd azt, hogy ügyeljen magára, másra ne legyen gondja, csak a kijavulására. Gyuri csúfolni szokta, hogy annyira garasos, a bankók széleit körömmel simitgatja, abba kopott el a körme s az iskolában nem használnak el annyi krétát, amenynyit az öreg Erzsók az ércpénzek kifényesitésére felemésztene, ha nem restellné s ha a néhány magyar aranyon kívül volna otthonn ércpénz más is.De

most mindent oda adnának, eladnának, pénzzé tennének, utána küldözgetnék, csak az ő egészsége visszatérjen.

Nem is lesz más gondja, csak az, hogy futva, mielőbb elérje ezt... Vonatra kaphasson, haza rohanhasson. Otthonn velük éldegélhessen. A hétköznapok munkájába belebújhassék. Csak azért, hogy vasárnapra kimosakodhassék a porból s velük üldögélhessen az eperfa alatt, a faragóház mögött. Vagy a csendes estében a ház előtti pádon, télben a kályha közelében.

Behunyta a szemét, testekbe képzelte a gondolatait és megzavarva tapasztalta, hogy tervezésének hiánya van. Négyen ülnek az úján épült Bódi-házban, a fehér falak keretében. A két Erzsók, ő és valaki, aki a negyedik. Ki lehessen ez a negyedik személy? Valaki, aki hozzájuk tartozik, leginkább ő hozzá, de nem az ismerős, tetszetős falusi lányok közül való, nem Árvái Marika, akivel majd jegyre is lépett, nem a gömbölyű Kovács lánya, Zsuzsi, akivel szinte összeterelődött. Nemis a telierszényű Baka János biró lánya, Baka Julika, akivel ideutazta előtt elbeszélgetett néha, annyira, hogy Ígéretet tett neki levelezőlapra is. Egyik sem volt komoly, nehéz a természete a lányokhoz, halálba még egyért sem ment volna közülök. Még házasságba se eddig. Pedig ideje erre is gondolni, öreg Erzsóknak már szavajárása unszolta igy, de kivel?

Most is képzelődik, de békán annyi a szőr, amennyi sejtése van ahhoz, hogy ki a negyedik? Aki gondolataiban mellette ül, a keze után nyúl s felesége címét viseli nyilván.

Beleszúrt a fejébe, a mély karosszéket kétfelől rag. 4ta meg, szinte talpraszökkent és felpattant szemmel ijedten hunyorgott. Kiszaladt az ajkán: Ágota. Ez a negyedik egy barnabőrű, sötét nézésű, rövid hajú, puha szájú gyönyörűség. Gak Ágota lehetne az!A

vacsorára hivó gongütés fejbekólintotta, ab járó módjára mozdúlt a nagy étkező terem felé. A betóduló urinép között gépütemű léptekkel ment egy kis asztalhoz és engedelmesen ült le melléje,

Szétnézett a csillogó tágas teremben és bólintott.