Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Duka Zólyomi Norbert: A magyar ifjúsági mozgalmak története Csehszlovákiában
Duka Zólyomi Norbert dr: A magyar ifjúsági mozgalmak fogalmazás először csak egy speciális eszme keretében történt: amikor a Szent György Kör 1926-tól a cserkészet szélesterü propagálásába kezdett. A cserkészet két fontos momentumot vitt bele a szervezkedésbe. Az egyik a magyar falu problémáival való foglalkozás volt, a másik pedig a demokratikus felfogás. A magyar faluval való közvetlen megismerkedés a továbbiak folyamán kitermelte a reális megismerés szükségességét. — Amikor az ifjúság megismerkedik Mécs és Győry költészetével és egyúttal belemélyült az Ady-Szabő-Móricz triász szemléletébe is, megkapta az első mozgalom a cserkészet után a második lökést. — A harmadikat lelki beállítottsága adta. A világháború és következményei ideológiai átértékelésre késztették. Kezdetben a távolesőbb koncepciók felé fordult: mint a Páneurópa-ideál körül felmerült viták — ahogy a szlovenszkói költészet is előbb az emberszeretet általánosabb eszméin szűrődött át Győry Dezső kisebbségi koncepciójáig. — De 1928 május 20-ikán, a budapesti Ady Endre ünnepen, majd augusztus havában a gombaszögi táborban már a kisebbségi adottság öntudata a magyarság világviszonylati helyzetének fogalmazásával egységes felfogásban nyilvánul meg. Közben a Szent György Kör átalakult Sarlóvá. A kassai kongresszus alkalmából kiadott rVeté$ c. röpirat első számában Brogyányi Kálmán a programmadó cikkben az új magyar szociális megújhodást tűzi ki már világos koncepciónak és ennek széleskörű képét a pozsonyi MÁK kiadásában megjelent 3. számú Vetés rajzolja meg. — A Sarló fellépése történelmi jelentőségű volt, mert először vetette fel a kisebbségi helyzet minden problémáját. Kibontakozása már a második időszakba tartozik és az elsőről összefoglalóul még csak azt akarom megjegyezni, hogy mindvégig az élet külső hatásaitól absztrahált, 1 i 11 e r ár i s gyökerű szemlélet jellemzi. Az ifjúság szellemisége elsősorban csak lelki vívódását mutatta, de közvetlen kontaktusa a kisebbségi élettel még nem volt. 2. A Sarló programját a Vetés harmadik száma fejezte ki: a magyarság szociális megújhodása a parasztság és munkásság osztályain keresztül, a szláv-magyar kultúrkapcsolatok, a reális és tudományos szemszög, az osztálytalan társadalomba vezető kollektív nevelés. Ezt a programot a szemináriumok keretében megindult munka, a gaalag sajtómegnyilatkozás — A Vetés, a Mi Lapunk, a Magyar Diákszemle, a Baráti Sző fejezték ki. A problémafelvetésen túl csak két marandó eredménye volt : a szemináriumok rendszeresítése és a pozsonyi magyar tanszék felállításának a kivívása memorandum utján. A Sarló körül csoportosult tábor ellen életbe hívták a konzervatív ifjúság szervezeteit: a főiskolás cserkészcsapatokat, a Prohászka-köröket — melyek akkor még csak a mennyiséget jelentő rohamcsapatok szerepét játszották. Az 1929 tavaszán tartott brünni ankét semmi tisztulást még nem hozott és a fordulópontot csak az ugyanazon év szeptemberében tartott érsekujvári diákkongresszus jelentette, mely szétválasztotta az érdekvédelem és ideológia összekuszáltságát és a CsMASz-t a benne foglalt diákegyesületekkel együtt az egyetemes magyar diákság érdekvédelmi szervének minősítette, mig az kjdeológjpp részletszervezkedéseket a Sarló, a Corvinia és a. Főiskolás Cserkészek körei képviselték.
