Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Duka Zólyomi Norbert: A magyar ifjúsági mozgalmak története Csehszlovákiában
Duka Zólyomi Norbert dr: A magyar ifjúsági mozgalmak Erre joggal várták az érsekujvári kongresszus eredményekép a munka periódusát. De a fejlődés másfelé vezetett, mert az érdekvédelmi egyesületek az adminisztratív jellegű szerv szerepére süllyedtek, az ideológiaiak pedig — és ez elsősorban ar eredetileg átfogó Sarlóra érvényes — részletmegoldások felé menekültek. — A Sarló eredeti politikamentességét kezdetben néhány alkalomból (a radovi táborban történt megnyilatkozás, majd a budapesti március 15.-i koszoruletétel), később állandóan feladta és a kommunista pártpolitika felé tartott. Ezzel egyidejűleg a szabad fejlődés helyett a dogmatizmusba és a világforradalmi utópiába torkollt. Kilépett a kisebbségi magyarság köréből, — ami elsősorban ott mutatkozott, hogy nagyszámú tagját elvesztette, klikké alakult, — és a kisebbségi magyarságon belül végzendő munka szempontjából elértéktelenedett. Ugyanígy vezetett a részletmegoldás felé a Prohászka-körök akciója. Eredeti harcégységi jellegükből áttértek ugyan a katolikus etikai nevelés és világnézet problémakomplekszuma felé — a pozsonyi csoport kivételével, — de ezen az alapon az egyetemes magyar kisebbségi munka egyedüli vállalását nem is tehették meg, mert ennek a magyar kisebbség természetes öszszetétele mondott ellent. Az ifjúsági mozgalmak ezen fejlődését híven vetítette ki a kisebbség 1928-tól tartó története. Gazdasági téren az elproletarizálódás bélyegét sütötte rá minden osztályra. Ezzel párhuzamosan jelentős eltolódás állt be: a középosztály elproletarizálódva mindinkább közeledett a parasztság és mun kásság standardja felé. Ennek a folyamatnak a refleksze a radikalizmushoz való orientálódás. A materialista radikalizmusba vezetett a Sarló útja és az idealista radikalizmusba a szlovenszkói magyar neokatolicizmusé. És mostan már a könyvmegismerés és literáris gyökerű belső nézőpontok helyébe a kisebbségi élet közvetlen vizsgálása lépett. —Bármilyen megnyilatkozását tekintjük az ifjúsági mozgalmaknak, a lerongyolódás, az elégedetlenség szimfóniáját zúgják vissza. 3. Ezen a ponton, amikor a Sarló és a Prohászka-körök útja az ideológiai radikalizmusba és a munkavégzés részletmegoldásába tévedt, beállt a kisebbségi ifjúsági mozgalmak stagnációja. Mindazok, akik az egységeskompakt kisebbség javaiért akartak pozitív munkát végezni, kint rekedtek. Ez a lelki megállapítás és a mögötte húzódó gazdasági és kulturális hanyatlás árnyékai sodorták új mozgalomba a szlovenszkói magyar ifjúságot. A második brünni ankéton tűnt ki először az ellentét az új csoport pozitív munkavállalása és a negativizmuson élősködők között, majd a pozsonyi — 1931. szeptemberében tartott ankéton keresztül a Magyar Munkaközösség megalakulásához vezetett, mely 1932. I. 22.-ikén Prágában, majd február elején Pozsonyban alakult meg és programjául a szlovenszkói magyar kisebbségen belül végzendő gazdasági — elsősorban szövetkezeti — és kulturális szervezést és munkát tűzte ki céljául. Célkitűzéseiben túllépte a diák és ifjúsági mozgalmak keretét. Az ifjúsági mozgalmak harmadik fázisa két pluszt mutat az előző időszakkal szemben: 1. a problémák megvitatása helyébe már megtalálta a mostani helyzetben egyedül fejlesztő és fenntartó megoldást a magyar
