Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Duka Zólyomi Norbert: A magyar ifjúsági mozgalmak története Csehszlovákiában
Du ka Zólyomi Norbert dr : A magyar ifjúsági mozgalmak fogással leszámolni, mely az ifjúsági mozgalmakat az egyszerű biológiai megújulás kategóriájába akarja süllyeszteni. Az ifjúság szerepe vagy kevesebb, mint az előbbi nemzedéké, amikor teljesen csatlósa lesz, vagy akadémikus értékű radikalizmusba téved — mint a Nietzsche-generáció — vagy több: ha a történelmi fejlődés lényeges fordulópontja uj szemszög erejét adja a kezébe. Ez az utóbbi eset történt meg Szlovenszkón a magyar ifjúsággal. És ilyenkor az ifjúság erjedése nemcsak forma: biológiai megújulás, hanem tartalom: sajátosságán messze az egyetemes életbe túllépő tartalom. Ifjúsági mozgalmaink 12 évi Ívelésében három időszakot különböztethetünk meg: 1. 1918—1928-ig, a kibontakozás és belső tényezők túlsúlyának az ideje, 2.1928 — 1930-ig, a problémafelvetés és a külső hatások túlsúlyának a fázisa és 3. 1930-tól a munkamegvalósitás szükségességének öntudatositása az elproletarizálódás jegyében. 1. Az 1918-as év minden előzmények nélkül sodorta a Szlovenszkón élő magyarságot a kisebbségi sorsba. — A változás sérelmes következményeit kulturálisan minden réteg megérezte, de gazdaságilag csak az arisztokrata és a nagybirtokos, — melyet a földreform következményei értek — és a magyar hivatalitok középosztály, melynek keresete és nyugdija veszett el sok esetben. Az első időszak mentalitását ennek az osztálynak a szerepe adta meg. Osztálypolitikáját a sérelmek összegyűjtése és kivetítése felé koncentrálta és a pozitív kisebbségi munkát a rövidtartamú berendezkedés reményével helyettesítette. Gazdasági téren tehát a meglevő vagyon jórossz továbbélvezése tartott. — Kulturális tekintetben a változás feletti fájdalomnak és bánatnak és a gyors csodavárásnak a termékei kerültek ki. Legerőteljesebb irodalmi kifejezője ennek a beállítottságnak a tavaly elhunyt ölvedi László. Mécs és Győry könyvei hatásuk szerint a következő időszakba tartoznak. Már 1920 óta bizonyos lokális megmozdulások történtek. 1920-ban Galántán egy verskötet jelent meg Új költők címmel, 1922 óta az Új Auróra körül csoportosultak egyes fiatal irók, de ezek és hasonló megnyilvánulások nem jelölhetők a mozgalom fogalmával, mert irodalmi vagy képzőművészeti szakkoncepción túl nem emelkedtek. — Mozgalomról csakü9 25-től kezdve beszélhetünk, amikor Prágában megalakult a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre, a mai MÁK, és nemsokára utána £ Szent György Kör. A MÁK megalakulása már egy egységes, az egész szlovenszkói magyar főiskolásságra kiterjedő koncepció eredménye. A prágait követte 1926-ban a pozsonyi, valamivel előtte a brünni MÁK megalakulása, — az eddig elszigetelt ^Corvinia, a brünni technikusok német alapon szervezett egyesülete is csatlakozik, — közben megalapítják Léván, Érsekújváron ,Ipolyságon, majd Rimaszombatban a vidéki magyar diákegyesületeket — és a lévai kongresszuson, 1926 szeptemberében kimondják közös szervüknek a megalapítását, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségét. (Kiegészitésképen itt említem meg, hogy 1929-ben még az eperjesi, rozsnyói, komáromi, 1931-ben pedig a kárpátaljai (ungvári) magyar diákegyesületek egészítették ki a CsMASz tagegyesületeit). Mindezek az egyesületek egyelőre csak az érdekvédelmi egyesülést jelentették a magyar' diákság anyagi támogatására. Az egységes eszmei
