Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) A történelmi fejlődés különbözősége. A reform ellen a németség többi részéről államtudományi és nemzetiségi szempontokból felhozott számtalan érv megismétlésébe természetesen nem is bocsátkozom, csak előbbi állításom igazolására említem föl, hogy e reform a németek lakta vidéken nem töröl el évszázados intézményeket. A tartományi rendszer a németeknek nem idegen és ebbe a közigazgatási formába illeszkedett be már a múltban is egész kultúrális és gazdasági elrendezkedésük, — ellenben a szlovenszkói történelmi fejlődéssel, ahol a kisebb egységek, a területileg, földrajzi adottságok szerint, kialakúlt vármegyék és különösen azok székhelyei voltak a társadalmi, kultúrális és kereskedelmi gócpontok és e könnyen elérhető központok útján a közigazgatás egészséges szervei. Ez az ellentét magyarázza meg, hogy a kormányzó német pártok, amelyek saját véreik tiltakozásán is oly könnyen tették túl magukat, ezeket a szempontokat nem érzik, nem is értik át, így nem is méltányolják, nem törődnek vele. A gondolat- és érzésvilágnak ez a divergálása és az ebből fakadó érdekellentétek nehezítették meg a magyarságnak a kormány felé orientálódó német pártokkal való politikai együttműködését is. A reform a szlovákok létérdekeit is sérti. Szlovenszkó földjén azonban ez a reform mind a három említett szempontból lehetetlen állapotokat fog teremteni. Nemcsak a magyarok helyzetéről beszélek. A szlovák nemzetiségűek által lakott megyei központok is hamarosan egészen jelentéktelen, súlytalan vidéki kis helyekké, félig falvakká fognak zsugorodni s csak egy lesz elérve, az t. i. hogy a magyarság képviselete, mely eddig az .egyes vármegyékben is csak 8—io megyebizottsági tagból állott, úgyszólván a semmire, 5—6 tartománygyűlési képviselőre lesz leszorítva és így a közigazgatásban való részvétele, mondhatni, megszűnik.*) *) A tartománygyűlési választások alkalmával tényleg csak hatan lettek beválasztva : Alapy Gyula dr., Fleischmann Gyula dr., Petrásek Ágoston, országos ker. szoc. — és Blanár Béla dr., Giller János dr., Nagy Nándor, magyar nemzeti pártiak. Az utóbbi lemondása folytán került be 1930-ban Jaross Andor. 91