Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) nyi jogával — szemben. Vagyis a belső törvényhozás a nem.­zetközi jogot sérti, ha a nemzeti kisebbségek jogait kikezdi. Ezeknek a javaslatoknak, mint jájdalom, az itteni törvényhozás legtöbb alkotásának, nem is titkolt célja azonban a nemzeti kisebbségek letörése. Ez a javaslat, mihelyst törvénnyé emelkedik, Szloven­szkóban és Podkarp. Ruszban eltörli végleg a megyerendszert és vele a kisebbségi nemzetek, az itt élő magyarok és németek, faji és nyelvi szabadságának maradványait is és cserébe adja helyébe a — cseh centralizmust. A javaslat a nemzetközi jogba és az alkotmányba ütközik. Ezzel a két ténnyel, t. i. a megyék eltörlésével és a tartományi közigazgatásban a nyelvhasználati kérdésnek ren­delet útján célzott szabályozásával, a javaslat tehát a maga egészében, szembehelyezkedik a nemzetközi jogban a nemzeti­ségek részére biztosított tárgyi joggal. Egyenesen beleütközik az ily értelemben vett tárgyi jogba különösen Podkarpatszka Ruszt illetően, amelynek ilyen jogát a saint-germaini békeszerződés külön is biztosította. A hozandó törvény érvénye tehát, a nemzetközi jog szempontjából, már ezért is kérdésessé, vitathatóvá válik. A »lex posterior derogat priori« elve közjogi vonatko­zásában is, csak úgy érvényesülhet, ha itt is különbséget teszünk az alanyi és tárgyi jog között, ha itt is figyelembe vesszük azt a jogelvet, hogy az alanyi jog a tárgyi jogba nem iitközhetik. A jelen esetben ez a tárgyi jog: az alkotmánytörvény. A törvényjavaslat ebbe is beleütközik. A belügyminiszter úr a szenátus alkotmányjogi bizottsá­gának ülésén ezt a beállítást ugyan visszautasította, ez a gesztus azonban nem érv és ennek dacára tény az, amit már az előbb is mondottam, hogy Podkarp. Rusznak alkotmányjogi különállása a saint-germaini szerződésen és az alkotmány­törvény 3. szakaszán nyugszik. Ehhez kötve van a belső törvényhozás. Ha az a tartományi szervezet, melyet az előttünk fekvő törvényjavaslat Podk. Rusz részére létesít, nem a különállá­93

Next

/
Oldalképek
Tartalom