Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) sának megfelelő autonóm tartomány gyűlés, akkor a javaslat tényleg beleütközik a Podkarp. Rusz közjogi különállását szabályozó nemzetközi jogon jelül az alkotmánytörvénybe is, — ha pedig ez egy autonóm szerv, akkor e törvény útján a többi országrészben, vagy mondjuk tartományban is csak ugyanaz létesülhet, ez azonban viszont ellentétes az alkotmánylevél 7. szakaszával, mely az u. n. »Landtag«-okat eltörölte. A y.P rügelpatent a kisebbségek ellen irányúi. Ellentétben van továbbá a javaslat az alkotmány törvény I. és az alkotmánylevél 55. és 111. §-a.ival is. Az első a személyes szabadságot biztosítja. Előírja, hogy csak a törvényben meghatározott esetekben lehet bárki ellen eljárni és csak a törvényileg megállapított büntetések róhatók ki. A hírhedt, érvényben hagyott, illetve a javaslat által újra életrehívott »Prügelpatent« ellenben a közigazgatási hatóság szabad belátására bízza majd, hogy mikor lát fennforogni büntetendő cselekményt és az ő mérlegelésétől függ majd a büntetés mérve is. A képviselőházi előadó úr nem igen tud ezen abszolutisztikus és reakciós, minden modern jogi jeljogást megcsúfoló intézmény védelmére mást felhozni, minthogy ezen intézkedés mai kezelésének meg lesz az az előnye, hogy más mentalitású tisztviselők kezelték azt a Habsburgok idejében és más felfogással gyakorolja majd azt a demokratikus köztársaság alkalmazottja. Xyolc év keserű tapasztalatai alapján azonban már tudjuk előre, hogy ezt a diszkrecionális jogot nem a védelmünkre, hanem a kisebbségi nemzeti önérzet elhomályosítására, megfélemlítésére, elnyomására fogják gyakorolni. Keletszlovenszkó speciális sérelme. A törvényjavaslatnak még a szintén a múlt hagyományainak megszüntetésére és a magyar nemzeti kisebbség viszszaszorítására irányult »nagymegye« rendszerrel szemben is reakciós voltát, az általános, de különösen Szlovenszkó közigazgatása szempontjából való fogyatékosságát és hiányait, a kinevezési rendszerrel a népakarat megnyilvánúlásának meghiúsítását, a vita során mások már bőven kifejtették. 94
