Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

III. rész. Társadalom – Ifjúság

Társadalom — Ifjúság 8. Dr. Nagy Kálmán*) halálára. iNagyszőllősön, 1927 szept. 4-én a sírnál elmondott gyászbeszédből). Mélységes bánattal, végtelen meghatottsággal teszem le az Országos Keresztényszocialista-Párt koszorúját dr. Nagy Kálmán sirjára. Buzgó keresztény, igaz magyar volt. Egyenes, becsületes jellem. Olyan tulajdonságok, amelyekből az itteni életben csak csalódás, fájdalom és szenvedés fakad. Férfias lelkét azonban sem a változott viszonyok csapása, sem a testi szenvedések nem törték meg. Viselte mindkettőt keresztény türelemmel és a magyarság jobb jövőjébe vetett hit erejével. A politikai életben az »integer vir«, a megkörnyékezhetetlen becsiiletességü ember maradt mindvégig. Együtt volt velünk mindig az igazságért, a politikai élet tisztaságáért vívott küzdelmeinkben, Podkarpatszka Rusz magyar népe szivének dobbanása volt az ő állásfoglalása és szava. Az ajka elnémúlt, emléke azonban szent örökség nekünk, megfontolt, okos szavát hallani fogjuk örökké, önzetlen fajszeretete, puritán élete útmutatónk lesz küzdelmes életünkben, örök pihenőre tért drága barátunk, nyugodj békében ! Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz magyarságának lelkében élni fogsz tovább. *) Dr. Nagy Kálmán, főorvos, nagyszőllősi lakos, a podkarp. ruszi magyarság lelkes, törhetetlen, magyarságáért börtönt és üldözést eltűrő, vezéralakja, a párt ottani körzetének elnöke, volt. 426