Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) voltánál fogva, csak rövidesen utalhattam Srobár dr. úr állí­tásaival szemben kultúrális állapotaink igazi arculatára, de legalább ennyit feltárni, kötelességem volt. A mai Magyarországon élö szlovák kisebbség helyzete. Ezzel szemben még a mai Magyarországon élő szlovák kisebbség itt felpanaszolt helyzetére vonatkozólag kívánok csak annyit megjegyezni, hogy a török uralom alatt elnéptele­nedett alföldi tájakra a XVII. század közepe óta betele­pedett szlovákok utódai az 1920. évi népszámlálás szerint 141.828-án vannak. E népszámlálás helyességét a magyar kormány késznek nyilatkozott a béketárgyalások alkalmával internacionális bizottság útján felülvizsgáltatni. Ez az ország 8 milliónyi lakosságával szemben elenyésző kisebbség pedig többnyire szétszórtan, magyarok között él. Ennek következ­ményekép — saját bevallásuk szerint — 60—70 százaléka tud magyarul. Szarvason, Békéscsabán, Nagylakon és környékén élnek, tudtommal, 20 százalékot meghaladó számban. A ma­gyar törvény értelmében a kisebbségi iskolák, nyilvános­sági joga és államsegélye egyenlő a magyar tannyelvű, nem állami iskoláéval. Ott, ahol 40, vagy ennél több iskolaköteles szlovák gyermek van, ezek törvényes képviselői az iskoláz­tatási nyelv kérdésében szabadon dönthetnek akként, hogy a) minden tantárgy szlovák nyelven taníttassék és a ma­gyar nyelv csak mint tantárgy szerepeljen, — b) hogy a tárgyak részben magyarul, részben szlovákul adassanak elő, - c) hogy a szlovák nyelv kötelező tantárgy legyen és az irás, olvasás és nyelvtan mindkét nyelven, —- a vallástan szlovákul, — a többi tantárgy pedig magyarul tanittassék. Az eddigi tapasztalás azt mutatja, hogy a legtöbb helyen ez utóbbi tipust választották, mely a fajukhoz való ragasz­kodás mellett, életviszonyaiknak legjobban megfelel. A ma­gyar kormány a szlovák tanítók képzését — tehát e kisebb­ségnek a jövőben is kellő tanerőkkel való ellátását — 2 tanító­képzőben eszközölteti, — mily óriási ellentét a mi, e téren vázolt, viszonyainkkal szemben! A középiskolai oktatást ille­tően legyen szabad elmondanom, hogy tudomásom szerint a szarvasi és békéscsabai főgimnáziumok iskolafenntartóival 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom