Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) tudatta a magyar kormány, hogy az állami szubvenció épségben maradása mellett, ez iskolákban a szlovák oktatási nyelv egészen, vagy részben behozható. Az autonóm egyházi hatóság elegendőnek tartja a szlovák nyelvnek, mint kötelező tantárgynak tanítását. A békéscsabai leánygimnáziumban a magyar kultuszminiszter a szlováknyelv tanítását elrendelte. A szülők kérték, hogy csak rendkívüli tárgy legyen és 185 tanúló közül erre is csak 5-en jelentkeztek! A szlováknyelvü középiskolai oktatás kérdése tehát nem az államon, de az érdekelt körök felfogásán múlik, illetve ahhoz idomul. Hogy ily kis szám mellett egyetem nincs és nem is lehet, az józan kifogás tárgyát nem képezheti, azonban az országban élő kisebbségek nyelvének a magyar egyetemen rendes tanszéke van és igy az ott élő szlovákságnak nem lehet az irányban panasza, hogy anyanyelve legmagasabb müvelésének lehetőségétől el van zárva. Az ellentétek és követelések az elmondottakból magukból folynak, ám az iskolaügy mellett az ottani szlovákság nincs hátrányosabb helyzetben a honpolgárság, a földreform, az adózás, a bankügy, stb., stb. ezer kérdésében! Egyenrangú állampolgárok, nem úgy, mint mi! Mindezzel ma nem foglalkozhatom már részletesebben, valamint a nyelvrendelet egyes sérelmes szakaszaival sem. Mindaz azonban, ami az ellenzék részéről a vita folyamán ki lett fejtve és a mi közállapotaink fonákságairól fel lett tárva, mind a mi bajunk, a mi sérelmünk is. Am, ha e bajokkal a törvényhozó testületek elé jövünk, akkor va miniszter úr bennünket, ellenzékieket, querulánsoknak, ha arra illetékes külföldi fórumokhoz szólunk, államelleneseknek bélyegez. Minket azonban népünk azért küldött ide, hogy igazságát így, vagy úgy, de megvédjük és kiharcoljuk! Itt, a törvényhozás e magas házában, appellálok hát arra, hogy azért, mert a békeszerződés bennünket egy újonnan keletkezett állam keretébe helyezett el, mi ez államban nem vagyunk és nem szerepelhetünk mint legyőzött nép, — ellenkezőleg éppen e szerződések becsületes értelmezése sze40