Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) tudatta a magyar kormány, hogy az állami szubvenció épség­ben maradása mellett, ez iskolákban a szlovák oktatási nyelv egészen, vagy részben behozható. Az autonóm egyházi hatóság elegendőnek tartja a szlovák nyelvnek, mint köte­lező tantárgynak tanítását. A békéscsabai leánygimnázium­ban a magyar kultuszminiszter a szlováknyelv tanítását el­rendelte. A szülők kérték, hogy csak rendkívüli tárgy legyen és 185 tanúló közül erre is csak 5-en jelentkeztek! A szlo­váknyelvü középiskolai oktatás kérdése tehát nem az álla­mon, de az érdekelt körök felfogásán múlik, illetve ahhoz idomul. Hogy ily kis szám mellett egyetem nincs és nem is lehet, az józan kifogás tárgyát nem képezheti, azonban az országban élő kisebbségek nyelvének a magyar egyetemen rendes tanszéke van és igy az ott élő szlovákságnak nem lehet az irányban panasza, hogy anyanyelve legmagasabb mü­velésének lehetőségétől el van zárva. Az ellentétek és kö­vetelések az elmondottakból magukból folynak, ám az iskola­ügy mellett az ottani szlovákság nincs hátrányosabb hely­zetben a honpolgárság, a földreform, az adózás, a bankügy, stb., stb. ezer kérdésében! Egyenrangú állampolgárok, nem úgy, mint mi! Mindezzel ma nem foglalkozhatom már részletesebben, valamint a nyelvrendelet egyes sérelmes szakaszaival sem. Mindaz azonban, ami az ellenzék részéről a vita folya­mán ki lett fejtve és a mi közállapotaink fonákságairól fel lett tárva, mind a mi bajunk, a mi sérelmünk is. Am, ha e bajokkal a törvényhozó testületek elé jövünk, akkor va miniszter úr bennünket, ellenzékieket, querulánsok­nak, ha arra illetékes külföldi fórumokhoz szólunk, állam­elleneseknek bélyegez. Minket azonban népünk azért küldött ide, hogy igazsá­gát így, vagy úgy, de megvédjük és kiharcoljuk! Itt, a törvényhozás e magas házában, appellálok hát arra, hogy azért, mert a békeszerződés bennünket egy újon­nan keletkezett állam keretébe helyezett el, mi ez államban nem vagyunk és nem szerepelhetünk mint legyőzött nép, — ellenkezőleg éppen e szerződések becsületes értelmezése sze­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom