Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

II. FEJEZET. A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt.—1929 okt.*) 1. A nyelvhasználati jogról. A szlovenszkói magyar iskolaügy állapotáról**) (A prágai szenátusban, 1926 március 16-án.) Tisztelt Szenátus! A karlsbadi események az egész köztársaság minden lakosát a legközelebbről érdeklő kérdésekben érintik. A személyes és gyülekezési szabadságot és a kisebbségek alkotmánysértő kezelését értve ezek alatt. Nem csoda tehát, hogy az ezek fölötti vita a helyi vonatkozás kereteiből kicsapott és a szivekben felhalmozódott keserűség végig viharzik a parlamentben, a szenátuson és a sajtóban. A nemzetiségi kérdés. A vita súlypontja eltolódott a köztársaság legnagyobb sebére, a nemzetiségi kérdésre, amelyet elmélyített és újból még vérzőbbé tett a karlsbadi eseményeket is előidézett nyelvhasználati rendelet, mely bennünket, magyarokat, sújt a legérzék eny ebben. *) A második nemzetgyűlés 1925. dec. 17-től—1929. szept. 25-ig ülésezett, illetve tartott. **) A kormány rendeleti úton szabályozta a nyelvhasználati jogot, ami a sudeta-németek lakta helyeken is erős ellenzést váltott ki és egyes helyeken, különösen Karlsbadban, zavargásokra is vezetett. A nyelvhasználati jogokért vívott önvédelmi harcban hangzott el a fönti, az akkori közállapotokat is megvilágító beszéd. 31