Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) 15. A föld birtokreform keresztülviteléről. (A közállapotok bírálata az 1928. évi állami költségvetési törvény tárgyalása alkalmából. Különösen : A valódi parlamentáris élet állandó hiányáról. A magyar pénzintézetek mostoha kezeléséről, A szlovenszkói gazdasági érdekek szándékos mellőzéséről. — A községek és városok tengődéséről és függő helyzetéről. — Az állampolgári lojalitásról.) A prágai szenátus 1927. évi dec. hó 14-iki ülésén. A költségvetési vita lényege. Tisztelt Szenátus! A parlamenti életben a költségvetési vitáknak az a lényege, értéke és súlypontja, hogy egyrészt a kormány az ország népe előtt beszámol arról, hogy a dolgozó nép adófilléreiből összehordott ezer milliókat hogyan kezeli, másrészt a nemzetgyűlés éber figyelemmel kiséri és ellenőrzi, hogy a kormányzat vitele, a verejtékkel összehordott kincsnek felhasználási módja megfelel-e az adózók hozta áldozatoknak? A köztársaságban élő magyarság részéről ez utóbbi kérdésre csak »nemmeh felelhetünk. A költségvetési törvény óriási számerdejében ugyanis hiába kutatunk most újra az itt élő magyarság részére végre üdülést, felfrissülést nyújtó forrás után, mi újból csak a kitagadottak, a kirekesztettek vagyunk. A kritika eredménytelensége. Tudjuk azt is előre, hogy e törvényjavaslaton a mi kritikánk, a mi javaslataink, nem változtatnak semmit. A költségvetésnek a plénumban való tárgyalása csak üres formaság. * 133