Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) b) a ruthéneket. A ruthének csakis erőteljes ellenzéki akció utján várhatják a békeszerződésben beigért autonómiájuk bekövetkeztét és ennek követelésében velők egyek vagyunk. c) a szlovákokat. A szlovákoknál a helyzet hasonló. Azért állunk a szlovenszkói autonómia alapján is — és hiábavaló a ma nagyhatalmú minisztereknek, zsupánoknak, képviselőknek, szenátoroknak, magas és alacsonyrangú hivatalnokoknak, párttitkároknak és népszónokoknak az autonómiát elvető és velünk szemben gyűlölködő szava. — A nép majd rájön arra, hogy ez a gyűlölködés csak ezeknek az uraknak a létalapja és ekkor egyúttal látni fogja azt is — aminthogy tekintélyes részük — hála Istennek — már látja is, — hogy centralista mesterkedéseiknek és e gyűlölködésnek nincsen itt semmi létjogosultsága. A szlovákok és a magyarok egymáshoz való viszonya: Hogyha pedig kivonja majd például : a Hodža miniszter úr sűrűn elhangzó beszédeiből az eddig teljesedésbe nem ment ígéreteket, — ha nem látja többé példáúl: Hlinka pártvezér úrnak eddig a csehek, — most a magyarok ellen intézett szenvedélyes kirohanásai mögött a népjogok biztosítékáúl anynyiszor beígért, de cserbenhagyott »autonómiát«, — ellenben látja azt, hogy úgy ők, mint a többi hangadó egyéniség — hívják őket akárhogyan — az elszegényedett szlovák népnek vígasztalásúl nem tudnak egyebet nyújtani, mint az amúgy is sorsüldözött magyarság szidalmazását, —- akkor a szlovák nép jóérzése, az évszázados együttélés sok, békés emléke, a további egymásrautaltság baráti érzését újra felébreszti. Ma, — azt, akit a sors legázolt, még jobban bántani, gúnyolni, gyanúsítani és szidalmazni, nem nagy virtus és nem is a népiélekből jakadó cselekvés. Hlinkáékra azonban ráillik a közmondás, hogy »az kiabál, akinek a háza ég«. Éppen azért, mi tűrjük nyugodtan a reánk szórt alaptalan rágalmakat és az uszító sajtókirohanásokat, — mi hagyjuk elzúgni fejünk felett a mai nagy lármát, majd elül az és a 126