Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) 11. A parlamentarizmus Csehszlovákiában. (Rimaszombatban, 1927 március 15-én tartott beszámoló.) Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényhozás mai általános, modern alakja: a parlametitárizmus, tudvalevően angol eredetű. Ott ősrégi. »A bárók« gyűléséből ugyanis már a XIII. században alakúit ki az angol parlament. A kontinensen azonban már nem ilyen, a hazai talajból jakadó intézmény és nem is annyira a törvényhozó és végrehajtó hatalom szabályozója, mint a szigetországban. Inkább a jrancia forradalom által európaszerte megindított bomlási folyamatból eredő, de országonként és az idők folyamán más-más formában felépített államrendeknek, hogy úgymondjam, kölcsönkért instrumentuma. A parlamentárizmus Csehszlovákiában. így a mi államunkban is a forradalmi nemzetgyűléssel teremtett új államrendnek nem forrása, de eszköze. Nem forrása, mert szervezetét és hatáskörét nem az itt élő népek összességének egyetértő munkája, hanem az u. n. »államalkotók« parancsszava adta meg és ezeknek az uraknak gondjuk volt arra, hogy az új állam csaknem nagyobbik felét alkotó nemzeti kisebbségek, a választási kerületek megfelelő beosztása után összehívott nemzetgyűlésen, lehetetlen minoritásban maradjanak. Ez volt az indoka az első nemzetgyűlés egész tartama alatt izzott nemzetiségi harcoknak. Ámde a régi kormánykoalícióban részes pártok kiegyenlíthetetlen világnézetei és az ebből fakadó társadalmi és gazdasági ellentétek új útak keresésére kényszerítették az államfőt 104