Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa a mohácsi vész után

A főkapitány ugyanis megengedte, hogy Huszár néhány­szor prédikáljon híveinek, de csak abban a házban, ahol zár­kája is volt. Karácsony harmadnapján Szent János apostol és evan­gelista ünnepén estefelé, amikor a városkaput becsukni szok­ták, a főkapitány a kaput őrző magyar katonákat a házához vezényeltette s helyükbe oda néhány német puskást rendelt ki. Midőn a nép a magyar katonákat szokatlanul dobpergés nélkül látta a kapitány házához, majd a Huszárt őrző házhoz vonulni, rögtön azt gyanította, hogy mindez azért történik, mert a lelkészt el akarják Kassáról vinni. Ekkor a lelkészt őrző háznál nagy tömeg csődült össze, amelyhez mesterina­sok, gyermekek, asszonyok, az alsóbb néposztályból valók is csatlakoztak. Egyesek kezében kard is volt. A kapitány mindezek ellenére elhozatta a kocsit, hogy Huszárt Egerbe küldje. Ekkor a jelenlévők nagy lármába törtek ki, szidalmakat kiáltoztak, a kocsist lováról leráncigál­ták, mire a lovak a kocsival futásnak eredtek. Ezalatt Huszár a bedöntött kemence nyílásán át zárkájá­ból kimenekült és megszökött. A városbíró és a tanács tagjai a történtek után azonnal fölkeresték Thurzó Ferenc, Magócsy Gáspár és Thorda Zsig­mond császári biztosokat s kijelentették előttük, hogy a zen­dülés tudtukon és akaratukon kívül történt, ők ennek nem okai s kérték segítségüket a lázongás lecsillapítására, nehogy ez öldökléssé fajuljon. Ezután a bíró a néphez ment s azt az­zal nyugtatta meg, hogy a lelkészt nem vitték el, mire a za­vargók erőszakoskodás nélkül haza távoztak. A kapitány úr, aki megígérte, hogy mielőtt Huszárt Egerbe küldenék, előze­tesen értesíteni fogja a tanácsot, hogy esetleg két polgárt adjon hozzá kísérőül. Ehelyett azonban a legalkalmatlanabb időt választotta szándéka megvalósítására s így a tanácsnak nem volt módja a zenebona elejét venni s most pedig nem is tudják, hol van a lelkész. Másnap — mondja tovább a felséghez intézett felirat — a kapitány úr szigorúan megparancsolta a tanácsnak, hogy Huszárt kerítse elő és helyezze vissza a zárkájába s eskü alatt vallatta az egyes polgárokat: mondják meg, hol rejtőzik a lelkész, de nem tudtak a nyomára akadni. A zendülésben résztvettek közül egyeseket letartóztattak, de ezek azt val­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom