Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - Kassa régi bíráskodása
re. Ily esetben, ha nem is mentették fel, mégis megmenekült a kivégzéstől vagy testcsonkítástól. Már a pogány rómaiak szentélyei és temetői is asylumhelyek voltak. II. Theodozius császár (408—450) ezt a jogot a keresztény templomokra s ezek zárt udvarára is kiterjesztette. Később a kolostorok, püspöki székházak, plébániák, kórházak, temetők, sírboltok s nemzetközi szokásjognál fogva a követek lakása is részesült ily immunitásban. E jog értelmében ha valaki a szent helyekre menekült, magát Isten oltalma alá helyezte s csak a püspök, vagy a hely gondnokának hozzájárulásával volt szabad őt kivezetni. E jognak célja nem a bűnpártolás volt, hanem keresztény szeretetből az ártatlannak megvédelmezésére, a büntető törvények túlságosan kegyetlen szigorának enyhítése, a bűnösöknek a halálbüntetéstől vagy megcsonkítástól való megmentése, kétes esetekben az elhamarkodott ítélet megakadályozása, a bűnösök megjavítása s alkalomnyujtás az okozott kár jóvátételére. Ezért az asylumjog a világi törvényekben is általános elismerésre talált s azt az uralkodók és pápák (XIV. Gergely 1591. és XIII. Benedek 1735) szabályozták s a visszaélések megakadályozására egyes bűntetteket, például: az útonállást, orgyilkosságot, felségsértést, pénzhamisítást kivettek a mentelmi jog védelme alól. 4 Az ily asylumjoggal felruházott helyre menekültek fölött a püspök, vagy a hely gondnoka döntötte el, van-e a tettesnek igénye e jog oltalmára s csak azon föltétellel adhatta ki a hatóság kezébe, ha ez megígérte, hogy a bűnössel szemben a kivégzést, vagy testcsonkítást nem alkalmazza. Kassa történeti okmányai több ily menedékjogi esetet jegyeztek fel. így II. Ulászlónak 1506-ban Budán, Szent Dénes napján a kassai tanácshoz írt levele, amely elmondja, hogy a város mellett elterülő erdőben Lőrinc kereskedő-polgárt és kocsisát, egy Péter nevű csavargó szabólegény két cinkostársával megölte. A gyilkosok a domonkosok zárdájába menekültek oltalomra. A városi magisztrátus a cinkosok kiadatása ügyében a királyhoz fordult, aki elrendelte, hogy a gyil4 Szent István törvénye a felségsértőket kiveszi a menedékjog alól ,,Si quis in Regem aut Regnum conspiraverit, refugium nullum habeat ad Ecclesiam." D. II. c. 51. 254
