Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - Kassa régi bíráskodása
kosokat a kolostorból kivezessék s a jog igazi és helyes ítélete szerint büntessék meg. 5 1532 január 30-án a kassai hatóság börtönéből veszedelmes rabok, magukat kiásva megszöktek s a város falait átmászni igyekeztek. Az őrök ezt észrevették s üldözőbe vették a szökevényeket. Ezek azonban a domonkosok kolostorába futottak menedékre, ahová őket Mihály de Wysk sekrestyés és kulcsár testvér, az asylum-jog értelmében, de a prior és a többi rendtag tudta nélkül bebocsátotta. A városi magisztrátus ez esetben jogainak a megsértését látta, mire a domonkosok megígérték, hogy a tanács tudta nélkül kolostorukban senkinek sem adnak ezentúl menedékjogot. 6 Simplicissimus megemlékszik egy kassai polgárról, akit a tanács erkölcstelen és féktelen élete miatt halálra ítélt. A piacon felállított vérpadon a hóhér oly nekilendüléssel sújtott a palossal, hogy elvesztette egyensúlyát s hátrabukott. Ezt a pillanatot felhasználva a polgár a vesztőhelyről megszökött, a jezsuiták konventjébe futott menedékre s a városból is kimenekült. Bolyongását megúnva, később visszatért Kassára, ekkor újból elítélték és kivégezték. A kassai ferencrendi zárdának is többször volt menedékjogi esete. Oka ennek leginkább az volt, hogy a felső kapu mellett lévő katonai kaszárnya igen közel feküdt a zárdához. Ha ugyanis a katonák megszöktek, vagy súlyosabb bűncselekményt követtek el, az útjukba eső franciskánus klastromba menekültek, hogy büntetésüknél biztosítsák a maguk számára az asylumjog oltalmát és kedvezményét. A zárda História Domusa a többi között följegyzi, hogy 1742-ben egy novemberi napon a Haller-ezred egyik katonája ittas állapotban és veszekedés közben lándzsájával oly ügyetlenül hadonászott, hogy azzal saját orrát átszúrta. Félve a következményektől, vérző sebével a kolostorba futott menedékre. Másnap kivezették s alig kapott fenyítéket, mert orrának elvesztését a hatóság már elég büntetésnek tartotta. 5 Kassa v. lt. 1506—19201. sz. „Mandatum Regis Wladislai super eicipiendo certo homicida ex Monasterio Dominicanorum Cassoviensium judicialiterque puniendo." 9 U. u. 1532—19222. sz. „Assecuralorie PP. ordinis Dominicanorum de non adplacidando malefactoribus in Convectu sub Asyllo de anno 1532." 255
