Marosi Ernő: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai (Argumentum Kiadó - MTA Művészettörténeti Kutató Intézete)
országban tétettek; ezek az okiratok hiányát pótolják el annyira, hogy a' hol ugyan leg kisebb okirat sem létezik, mégis alig véthetni többet leg feljebb fél századdal, midőn valamelly régi német épület részének építési korát egyedül styljéből meg akarjuk határozni. E ' tekintetben nem kíméltem sem költséget, sem studiumot megszerezvén Möller, Boisserée, Hoffstadt, Heideloff Tsiska és mások költséges munkáikat, és évekig folytatott tanulmányaim által oda jutottam, hogy a ' kassai nagy templom leg régibb részeiben egy eddig nem ismert igen fontos alkotási módot feltaláltam, melyről remélhetek, hogy munkámnak új érdeket szerzend olly időben, hol a ' divatozó építésmód jelentéktelenségét átlátni kezdik, hol érezni kezdik, mikép a keresztén vallás szellemének talán egyedül vagy leg alább leg inkább a ' régi német styl megfelelhet... 2 1 Annál meglepőbb, hogy a magyar nemzeti múlt legfőbb emlékének tekintett dómról szóló mü címében - a levélben is használt „góth" ellenében - az „ónémet" kifejezés mellett dönt. A döntés kulcsát ismét a Párhuzam... akadémikus klasszicizmus (és ezzel olasz-) ellenessége adja. Fő érve geográfiai-klimatikus természetű: már 1841-ben e téren kereste a magyar nemzeti művészet sajátszerűségét. A Taine-i milieu-tanokat megelőzve, hangoztatja az ónémet stílus alkalmasságát a magyar nemzeti művészet kiindulópontjaként. Ezzel lényegében a stílusnak nem német nemzeti meghatározottságát, hanem közös, Itálián kívüli, „közép-európai" jellegét tételezi fel: „Ha valamelly művészetben, leginkább az építészetben vagyunk hazánk földjéhez kötve, mind sajátos éghajlatunk, mind földünk mineralis termékei által." - A márvány és homokkő goethei dilemmája jelenik meg itt s a szobrászok utazásainak kívánatos irányát érintő fejtegetésben is, holott tudatában van annak, hogy ,,A' közönség olasz stylt kíván, a' régi németet utálja, és a' hol csak lehet, gyökerestől kiirtja, és még sem vagyunk képesek az olasz-éghajlatot honunkba átültemi, 's ha képesek volnánk is, nem áll tehetségünkben fövényköveinket luccai márvánnyá vagy homokainkat római puzzuolan földdé átvarázsolni." 2 2 Ez az érvrendszer kidolgozottabb s a gótika eredetét tekintve az ötvenes évek tanulmányaira s a Mertens-féle elmélet tapasztalataira támaszkodó formájában jelenik meg akkor, amikor akadémiai palotatervei kapcsán fejtegeti, miért kell gótikusnak lennie a magyar nemzeti építészeti stílusnak. „A mostani politikai viszonyok közt könnyen érthető, ... bár nem helyeselhető" idegenkedés ellenében használja fel a kora művészettörténetéből nyert érvet: „E stíl tehát nem német, hanem eredeti francia stíl. Franciaországból, a kezdeményezés országából származik, mely ország mindég barátságos indulattal volt irántunk.' ,: b Az „ónémet stílus" tehát mint a nemzeti művészet példája jelenik meg Henszlmann munkájában. Kassa, a telepített, német város mint ennek a stílusnak kezdeményezője jut történelmi szerephez: ennek bizonyítása a lényege Henszlmann kronológiai javaslatának, a hagyományos Anjou-korival szemben 13. századi datálásának. E művelet politikai üzenete: a városi civilizáció kultúrát teremtő, nemzeti művészetet meghatározó szerepének megbecsülésére való törekvés. 18617
