Marosi Ernő: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai (Argumentum Kiadó - MTA Művészettörténeti Kutató Intézete)

hez intézett levél jórészt a Henszlmann által előterjesztett fogalmazványon alapul, s ez a része öt sürgős tennivalót javasol: kutatásokat falképek után, ásatásokat a Szent Erzsébet-templomban, a stallumok átalakítását a szentségház láthatóvá tétele érdekében és a dóm tetőzetének átalakítását, hogy az ne terhelje tovább a falak párkányzat fölötti mellvédjeit. Az ötödik Henszlmann kedvenc ideája, s nyilvánvalóan a történeti festészeti tanulmányok szolgálatában áll: a kapuzatok dombormüveiről gipszmásolatok készíttetése s azoknak a Nemzeti Múzeumban való elhelyezése."

7 A Tudós Társasághoz intézett felszólítás eredménye lett a Schedel Ferenc által aláírt, 1847-ben közzétett akadémiai felhívás a műemlékek védelmére, amely egyszerre jelenti a műemléki mozgalom kezdetét Magyarországon és a műemlékvédelem intézményesítése szándékának kinyilvánítását. * * * A könyv címlapján a szerzőt a Rajzolá és magyarázó Dr. Henszlmann Imre szöveggel tüntették fel. Ez jelzi, hogy a mű mintaképei azok a „hü és díszes rajzmunkák" voltak, amelyekről mint a műemlékek külföldön szokásos publikációiról az 1847-es akadémiai felhívás is szólt. Az Ocskay püspökhöz írt kérelmében Henszlmann a középkori építészeti stúdiumok nagy előrehaladásáról beszélt, elárulva, hogy munkája kettős alapon nyugszik. Ebből az egyiket az írott források jelentik. E tekintetben arra panaszkodik, hogy a kassai titkos levéltárt nem használhatta, s annak irataiból csak másolatok alapján szerezhetett meg adatokat. A legfontosabbnak azonban a formatant tekinti, hiszen „Az egyes részek építési korát okiratokkal ugyan nem mindenütt bebizonyíthatni, azonban ezeknek hiányát bőven pótolják ama felfedezések a'régi német (góth) styl fejlődéséről és alkotási módjáról, melyek legújabb időkben Német országban tétettek" s amelyeknek alkalmazásával „alig véthetni többet leg feljebb fél századdal". Büszkén emlegetett morfológiai módszerének - mindmáig a középkori építészettörténeti kutatás alapvető eljárásának - alapja különösen az építészeti tagozatok profiljainak tipológiája. A profilra mint korjelző, rejtett karakterisztikumra mindenekelőtt a gótikus építészettechnikának a középkori műhelygyakorlat forrásain, az építőmester-könyveken és a tervrajzokon alapuló 19. századi, sok tekintetben önálló forrásértékkel is rendelkező kutatásai hívták fel a figyelmet. Henszlmann érdeme mindenekelőtt e kutatási irány jelentőségének korai felismerése s a módszernek hazai alkalmazása. Módszere azonban nem kímélte meg a tévedéstől - még az általa emlegetett fél évszázados toleranciát meghaladótól sem. Ez azonban nem annyira a módszerből következik, mint inkább összehasonlítási alapjainak viszonylag kicsiny számából s nem utolsósorban történetírói intencióinak erős érvényesítéséből. A könyv első része a Szent Mihály-kápolnával foglalkozik. Elhelyezése a munkában ítéletet fejez ki: Henszlmannak azt a meggyőződését, hogy „styljére és a' történet általános viszonyaira tekintvén ... keletkezési korát a' XIII-ik század első fe13