Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Mihál kápolnája

SZ. MIHÁL KÁPOLNÁJA Kápolnánknak keletkezése korát meghatározó semmi okiratra nem tudtam akadni. A' legrégibb, melly ez épületről említést tesz és Kassa városának levéltárában fenmaradt, 1400 évből származik, és némelly költségekről szól, miket a 1 város a 1 kápolna kijavítására tett. Mindazáltal styljére és a' történet általános viszonyaira tekintvén, kápolnánk keletkezési korát a' XIII-ik század első felének vége felé kell tennünk : midőn t. i. a 1 tatárok pusztítása után, IV. Béla néptelenített honunkba gyarmatosokat hozott be Né­metországból: és habár az épület alapkövének letétele alkalmasint még 1250 előtt történt, 's a' munka elég gyorsan folytattatott, mint ezt az egésznek egy 's ugyan azon terv szerinti következetes kivitele miatt feltenni kénytelenek vagyunk : a' töké­letes befejezést mindazáltal alig gondolhatjuk korábban, mint a'XlII-ik század hetedik évtizede végén, vagy a' nyolczadik évtized első éveiben. Lehetnek ugyan, kik kápolnánkat az abban előforduló több körívek miatt ré­gibbnek, és talán egész félszázaddal régibbnek fogják tartani, — mert illy körívek találtatnak a' szök-támakban (fliegende Streben, Schwebebogen), mellyek a'tornyocs­ka első emeletét mind két oldalról támogatják, valamint a' sekrestje ablakainak zárívei is köridomuak ; — ezen ívek azonban nem elégségesek ama' nézet megálla­pítására, mert a" torony tám-ívei azért köridomuak, mivel az ó német építészetben használt csúcs-ívet (Spizbogen) itt nem lehetett alkalmazni, különben ez magasabbra felszökvén, mint a" körív, vagy a' tornyot és az egész kápolnát nyúlánk tekintetéből kivetkeztette volna, vagy, hogy ez ne történjék, a' tornyocskát magasabbra kellett va­la épiteni, mire megint a" falak, mellyeken az áll. nem valának elégségesek. Egyébiránt a' szökívek eredetileg nem voltak olly vastagok, 's annál fogva olly nehezeknek sem látszattak, mint most, midőn erősítésökre, ámbár szükség nélkül, azon egész rész ada­tott hozzá, melly a' karzat végén egyszerűen téglából falaztatott; a' sekrestyét illető­leg meg kell jegyezni, mikép ez sokkal újabb épület t. i. már azon korból, mellyben az ó német építészetet az úgy nevezett olasz modor köríveivel elnyomta ; végre a' kapucsúcs (Giebel) feletti köridomú ablak még sokkal újabb épületeken is, mint mil­lyen kápolnánk, előfordul, és a' német stylben még a' byzantiai és román épitésmód teljes megszűnte után is gyakran alkalmaztatott. Az elöhozottakat tekintetbe sem véve, már maga az alaprajz szigorúbb vizs­gálata is kimutatja, hogy kápolnánkat sehogysem sorozhatjuk a' legrégibb ó német stylü épületek közé: mert itt minden arány e' styl legvirágzóbb korszakának nyúlánk idomára és arányára mutat, miután kápolnánk hossza kétszeresen haladja meg széles­ségét, vagyis szorosabban véve, úgy áll, mint 45' 3", a' 21 lábhoz és 11 hüvelykhez. Valamint már arányainál fogva, úgy falainak nem szerfölötti vastagsága miatt sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom