Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Mihál kápolnája

-O/? keletkezhetett épületünk nagyon korán a' XHI-ik században vagy épen a' XH-ikben. mert e' korszakban a

1 falakat sokkal vastagabban építeni volt szokásban, mivel az oldal-tárnok (Strebe Strepfeiler) rendszere sem vala kifejlesztve úgy, mint kápolnánknál, hol a' fallal ugyanazon vastagsága tárnokát magából a' falból látjuk előnyomulni, még pedig olly annyira, hogy ép* e* szokatlan előnyomulás, minőt későbben is csak ritka esetben találunk, bőven pótolja mind azon hiányt, mit a* falnak talán csekélyebb szélessége erősség tekintetében okozni látszik. Valamint az alaprajzon, úgy a' mértani felrajzon (geometrischer Aufriss) is világos az ó német styl teljesen kifejtett virágzásának korszaka, mit leginkább az ablakok és a" kapunak feltünöleg csúcsos ívei, és talán még inkább a' kapu feletti igen hegyes csúcs is bizonyít. Stieglitz „Beiträge zur Geschichte der Ausbildung der Baukunst" czimü igen becses munkája második részében több kapucsúcsot állít össze, mellyek közöl a

1 strassburgi templomról való, a' XII táblán, a' többi közt leghegyesebb, de még sem hegyesebb kápolnánkénál, habár az előbbi is szintén a' XII[-ik század közepe felé keletkezett. Valószínű ugyan. hoi>y valamint a' kapu, úgy az ablakok is, mint igen díszes részletek, csak későbben illesztettek bele a' már kész csupasz falakba, mind a* mellett a" kapu és az ablakok profiljei (csúcsdíszei, mint látandjuk, sokkal későbbiek) az egészszel tökéletes egyöntésü összhangzatban levén, bevégzésök ideje nem eshetik nagyon messzire a' falak felállítása korszakától; még pedig annál kevésbbé, mert későbben a" csúcsokat nagyrészint elhagyták, 's helyettük inkább az úgynevezett wiinpergeket alkalmazták, mint igen jeles példáját látandjuk szent Erzsébet templomának éjszaki kapuján, melly a" XIV-ik század első évtizedeiben fejeztetett be, szintúgy az ablakok igen hegyes záríveit, mellyeket az angolok gerely- (lancet) íveknek neveznek, 's a' minőket kápolnánkban kizárólag találunk alkalmazva, a

1 nagy templomnak csak legrégibb részén, t. i. az oltárhelyen fordulnak elő. Azon párkányzat alatti díszitmény, mellyet kétszer látunk a

1 tornyocskán, és melly némileg a* doriai styl triglyphjeihez hasonlít, ámbár közelebbről tekintve egészen eredeti idomú, igen régi használatú. — A' párkányzat idomai egészben állandók, egyes alkatrészeit, t. i. a' fel- és lefele fordított lejtést (schräger An- und Ablauf), mind régibb mind újabb német stylü épületeken és nevezetesen a' nagy templom párkányzatán is talalandjuk; mindazáltal a' kápolna párkányzatán egy alkatrészt nélkülözünk, melly kivált a' legvirágzóbb kort jellemezni szokta, értem az annyiszor előforduló horonyt (Hohlkehle), melly kápolnánk ablakain és kapuján elég gyakran fordul elő, de mégis a* tulajdonképi párkányzaton sehol sem tiínik föl ; ellenben a" karzat alatti párkányzaton egy antikféle alkatrészt, melly karniesek neveztetik, veszünk észre. A' kápolna belsejében szinte találtatnak részletek, mellyek keletkezését a" XIII-ik század közepe felé teszik, illyeneknek tekinthetni pedig főleg a

1 boltozat vállköveit (Tragsteine, Kragsteine, Konsolen), mellyekböl a' boltozat gerinczei (Rippen) veszik eredetöket, a' helyett, hogy mint másutt, a

1 föld színétől emelkedő fél- vagy három-negyed tövekből (halbe und dreiviertel Schafte) származnának, millyenek kápolnánkban is találtatnak az oltárhely szegleteiben. Ezen érintett, az épület magasságában kiszökő vállkövek sokféleképen, de mindig a

1 régibb román szobrászat módjára emlékeztetőleg vannak díszesítve, levélcsomókat, ember- vagy állatfejeket, egyikök pedig sz. Mihál-Archangyalt mutatván, a

1 mint mérlegén jó és rosz embereket fontolgat. Nevezetes az alaprajzban, hogy ha az oltárhely zárfala benső szegleteitől átvágásuk pontjára vonalakat huzunk, 's azokat az adott irányban hosszabbítjuk, mint tervünkön a' pontozott vonalokkal tettem, e' vonalok épen a* kápolna belső nyugoti szegleteiben végződnek; melly különös körülmény, mint látandjuk. a' nagytemplom négy kiszökő építményei készítésében mintául és alapul szolgált.