Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

sz. ERZ SEBET TEMPLOMA KtSSáK, V alószinü, mikép Kassa városa félvirágzásának első kezdetét a" német gyarmatosok azon részének kell tulajdonitaöi, melly a' Il-ik Geyza által 1142-ben Magyarországba meghívott és Erdélyben és a' Szepességen letelepedett nagyobb tömegtől elszakadván, a' már akkor is Kasu és alsó Kasunak nevezett helységben letelepedett. E

1 mellett szól a

1 város levéltárában található oklevél, mellyben Imre király Kassának jelentőséget tulajdonít; hasonlókép a' város nagyobb jelentősége kitetszik abból, hogy az több történetíró után, a' tatárok által a" Sajó mellett 1241-ben megvert IV. Bélának legalább rövid ideig menhelyül szolgálhatott, ámbár akkor Kassának keritő kőfalai még nem voltak, mellyeket csak 30 évvel későbben t.

i. V.István alatt kapott; mind a' mellett az akkori hadakozás modoránál a

1 puszta földből készített árokkal és sánczokkal is ellen lehetett állani az ellenség első rohamának. Midőn későbben IV. Béla Dalmátországi menhelyéből visszatért az elpusztított országot gyarmatosokkal törekedett újra népesíteni; 's e' végből Németország különböző részeiből vendégeket hitt, kik között thuringiaiak is valának, IV. Béla a* thuringiai fejedelmekkel húga sz. Erzsébet által sógorságban levén. A' tatárok berohanása után Magyarországba jött első jövevényeknek tulajdonítok a'sz.Mihál kápolnának építtetését: de valószínű, hogy a'mindig újonan Kassára költözködő gyarmatosok számának e' kis épület csak hamar nem felelhetett meg. Időközben IV. Béla és fia. ki későbben V-ik István név alatt birta a' koronát 1271 és 1272-ben, visszálkodások támadván, Béla fiának adta ál felső Magyarország nevezetes részét kormányzás végett, melly részben Kassa városa is volt. Hogy pedig István herczegKassa városát különösen kedvelte, ezt e' város levéltárában fenmaradt több okiratai bizonyítják, nevezetesen az egyik 1261-ik évről, mellyben akkor, még mint herczeg a' városnak a' Hernádfolyam és Csermelypatak közötti földterületet ajándékozza Hradova hegyének egy részével együtt, e' tájékot a' Csány családból való akkori birtokosokkal cserélvén ki; a' másik Kassa városának legrégibb meglevő szabadalma, melly Kassát a' szabad városok közé emeli, és melly V-ik István királyi kormányának mindjárt első évéből származik; valamint a'város szinte e'király alatt kőfalak által erősíttetett. Egybe foglalván V-dik István Kassa városa iránt tanúsított e' valóban királyi pártfogás jeleit, és hozzá adván, mikép Kassa városa az ezen időben érkezett német gyarmatosok által indult virágzásnak, végre megemlítvén, mikép e' német gyarmatosok alkalmasint thuringiaiak valának, a' legnagyobb valószínűség a' mellett szól, hogy valamint az új gyarmatosok régi hónuk nem régen a' szentek közé emelt herczegnöjének, úgy István herczeg is ugyan e' szentnek, ki egyszersmind nagynénje volt, dicsőítésére egyesitett erővel alapiták a' kassai nagy templomot. E' nézet mellett még inkább harczol azon körülmény, miszerint a" boldogult szentnek sógora