Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)
Sz. Erzsébet temploma Kassán
Conrad thuringiai herczeg, ki öt éltében üldözte, halála után mindent elkövetett az akkori pápánál, miszerint Erzsébetet a' szentek közé helyezze, mi is már négy évvel halála után, t. i. 1235-ben Peruggiában egész ünnepélyességgel megtörtént. Hogy pedig a' rajta elkövetett méltatlanságot annál inkább jóvá tehesse Conrád Erzsébetnek sógora az újonan szentnek kinyilatkoztatott dicsőítésére tervezett hires marburgi templom építéséhez olly rendkívüli buzgalommal fogott, hogy e 1 templom, mire az ó német nagyobb épületeknél alig találunk más példát, 48 év alatt lényeges részeiben befejeztetett *). E' példa alig maradhatott utánzás nélkül sz. Erzsébet tulajdon családjában, melly különben is vallásosságáról és az egyház iránta tiszteletéről ismeretes; hogy pedig a' szentnek öcscsére hatván, épen a' kassai templom építésében gyömölcsözött, azt azon hajlamból következtethetni, mellyel István herczeg a'kassaiakhoz viselteték **). Eddig ugyan a' kassai templom keletkezését minden magyar történetíró kivétel nélkül Erzsébet királynénak. Robert Káról nejének tulajdonította : hogy azonban Robert Káról korában, sőt a' XlII-ik század vége felé e* templomnak egy része már készen állott, ezt a' két következő, Kassa városa levéltárában maiglan létező okirat minden kétségen kivül helyezi : „Martinas Episcopus servus servorum Dei Ven. fratri ArchiEpiscopo et dilectis filiis Praeposito et Cantori Strigoniensi salutem et apostolicam Benedictionem ! Conquestus est nobis Arnoldus Rector Ecclesiae St. Elisabethae de Cassa, quod commendator et fratres hospitalis Sti Joannis Jerosolymitani de regali Alba Vespriiniensis Dioecesis super hospitali pauperum villae de Cassa eidem Ecclesiae ab antiquo adnexo quibusdam reditibus et rebus aliis injuriantur eidem, ideoque discretioni vestrae de utriusque partis Procuratorum assensu per apostolica scripta mandamus quatenus partibus convocatis audiatis causam et appellatione remota fine debito decidatis, facientes quod decrevistis per censurain Ecclesiasticam obtemperari; testes autem qui fuerint nominati si se contra odio et timoré subtraxerint censura simili appellatione cessante cogatis veritati testimonium perhibere, quodsi non omnes his exequendis potuerint interesse, tarnen fráter Archi-Episcope cum eormn altero niliilominus exequatis Datum apud urbem Veltre nonis Maji Pontificatus nostri anno tertio 1283." *) L. Moller György „Denkmäler der deutschen Baukunst" 2— dik kötetét, és Montaleinberl Karolnak „Iľhistoire de S. Elisabethe." E 1 véleményt ugyan megközelité, de még sem monda ki határozottan az 1837-ben megjelent „Schematismus venerabilis cleri dioecesis Cassoviensis-' szerzője, midőn következőleg nyilatkozik : „Gloria fundatae aut saltem aedificatae Cassoviensis Basilicae, relinquitur Elisabethae Wladislai Lokietek Gnesnensis et Cracoviensis principů filiae, Caroli Roberti conjugi, et Ludovici I. matri a profusa in res sacras, ecclesias, et coenobia liberalitate laudatae; quae cum ultro citroque ad natale Poloniarum solum commearet, ut pium erga tutelarem suam — (cui parochialis Cassoviensis Ecclesiae , vero simile adhuc a Bela IV. occasione ea, qua humanitatem Cassoviensium, dum post infelicem cum Tartaris 1241 ad Sajonem initum confliclum 5 hac fugam coepisset, sibi exhibitům collatione privilegiorum remuneraretur, honori Sororis suae inter Divos ante sexennium solum relatae, aedificata, at crescente Fidelium numero minus nefors sufficiens fuit) cultum palam redderet circa 1324 priina jecit fundamenta." Én a' periódust azért hiszem olly hosszan és bonyolodottan tartoltnak, hogy szerző kétsége és magávali ellenkezése lehetőleg kevéssé tűnjék ki.
