Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Mihál kápolnája

-O/? Á" boltozat kápolnánknál magasabban emelkedik, mint általában a" magyarországi ó német slylü épületekben, melly körülmény a' boltozat *s így az egész kápolna jó korán történt befejezését tanúsítja; mert hol a" boltozat, mint kevés kivétellel majdnem mindenütt a

1 többi magyarországi e

1 stylü épületeknél, a' XIV-ik század végéről, vagy épen a' XV-ik századból származik, ott sC csűcsbolt meglepőleg leereszkedik, és a' körboltozatot megközelíti. Az említett kevés kivétel közé tartozik kápolnánknak és a' nagytemplom oltárhelyének boltozata, melly utóbbi. mint látandjuk. alkalmasint még a" XIH-dik században fejeztetett be. Hogy kápolnánk a' XIH-ik század nem későbbi készítménye, azt az épület alatt majdnem ugyanazon nagyságban elterjedő altemplom bizonyítja, melly hogy nem későbbi eredetű, már magok az oltárhely talapzatában levő ablakok is mutatják, mik által a' föld alatti, most teinettetésre használt hely mai nap is világítatik. Millyen volt eredeti idoma ezen altemplomnak. azt alig lehet meghatározni, mert a

1 sok koporsó és a'koporsókat környező falak semmi biztos ítéletet nem engednek többé, még pedig annál kevésbbé, mivel a' mostani falak sem az elsők, és az előbbi változások csak hátrahagyott általános nyomukban láthatók. Egyébiránt bizonyos, mi kép az altemplomba vagyis inkább a" mostani sírboltba vezető bejárás igen új, a' régi pedig egészen ismeretlen, mit főképen annak kell tulajdonítani, hogy a' kápolna padlója többször megujiltatván, az eredeti bejárásnak minden nyoma eltűnt. Legjelesebb kápolnánk egész alkotásában azon mód, miszerint a' kistoronyka az épület falain emelkedik ; mert ebben a

1 leggenialisabb takarékosság első pillanatra feltűnő, az egész toronynak nem levén semmi külön vált vagy kizárólag miatta készült alapfala vagy támja : ellenben a" fal. mellyen az áll, magához az épület homlokzatához tartozván, és ettől semmiképen el nem választathatván. Áll pedig az alap. min a' toronyka emelkedik, mint azt alaprajzunkon láthatni, a' homlokzat támjait összekötő erős csúcsívből, mi alatt az utcza felé nyilt csarnok létezik; ezen íven áll a' toronyka elöfala, mint azt a

1 rajzon a

1 pontozott vonalok mutatják, oldalfalai az e" miatt valamivel vastagabb homlokzat falait megfekszik, az oldalfalak állása pedig olly méregyenben tartaték, mikép a

1 toronynak a" kapuval ugyanazon szélessége van, végre a" toronyka hátulsó fala a" homlokzat falán kívül, és egy különösen e" czélra készített hevederíven állapodik meg, mellyet alig vehetni észre az épületben. Az egész torony alaperösítésére a' homlokzat támjain kívül az épület két első oldaltámjai is szolgálnak, mellyek azonban már a" homlokzat vastagabb fala miatt nem szöknek ki inkább, mint a" kápolna többi oldaltámjai, és alig vastagabbak ezeknél. Az épitő anyag ezen takarékos használata alkalmul szolgált, hogy egész az új korig Kassa tájékán kisebb falutemplomok nagyszámmal kápolnánk mintájára építtettek, ámbár meg kell azt is jegyezni, mikép tornyocskáiknak számosabb és erősebb lámuk levén, a" minta inkább csak külső utánzásul szolgált, mig kápolnánkban a" takarékosság nem csak az építő anyag, hanem a* hely kímélése körül is feltűnő; azért is a' toronykába és egyszersmind az orgonakarzatra vezető lépcsők nem magában az épületben helyezvék. hanem azon kivül, még pedig úgy. hogy a' kápolnának éjszakfelé fekvő oldaltámja a' tornyocskát, mellyben a' lépcső létezik, nehogy az a

1 méregyent gátolja, elölről láthatlanná teszi; szinte ezen helykímélés okozza, mint láttuk, hogy az oldaltámokuak a" kápolna hajójában nincsenek a' földszinre leereszkedő féltöveik. Midőn a' XVI és XVII-ik században valamint e' kápolnáért, úgy a" nagy templomért a' romai katholikusok és az ágostai hitűek változó szerencsével küzdvén, szMihál kápolnája hosszabb ideig az utóbbiak hatalmába jutott, kiterjedése birtokosai számához nem levén mérve, ezek még egy, majdnem hasonló nagyságú kápolnát csatoltak a* régihez, és hogy mindketteje egymással összefüggjön, a' régibbnek éjszaki falát úgy törték át, mint azt rajzunk mutatja : az ágostai hitüektől származik a* mosI *