Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)
Sz. Mihál kápolnája
-O/? tani sekrestye is, mert nem tekintve azon körülményre, mikép a' német stylů templomoknál a' sekrestye nem déli oldalaikon, mint itt, hanem az éjszak felé fekvőkön, és mindig az oltárhelyhez közel szokott előfordulni ; már maga az egész kis épület modora, és kivált ablakainál és teteje alatti párkányzata is későbbi keletkezésére, t. i. a 1 XVI-ik század vége felé vagy ép a' XVII-ik kezdetére mutatnak, ámbár más tekintetben épitő mestere igyekvék új épületét a" régivel összehangzatban készíteni. De híjában. A' kőmíves és szobrászati munka e" kápolnán egymástól igen különbözik, mert mig az előbbit valóban jelesnek mondhatni, az utóbbi, hol azt az idő eredeti állapotban meghagyta, a' régibb románnak kevesbbé kifejlett modorában készült. Igen jelesnek nevezhetni a" kapunak kőmíves munkáját mind pontos és metsző kidolgozására, mind pedig eredeti szerkezete miatt, miért is e' kapunak alaprajzát nagyobb mértékben a 1 nagy templom kapuinak tábláján I-ső szám alatt adám *). E' kapunál nevezetes, mikép a'kapuknál a'régibb, valamint a'később időkben is használt fél és egész oszlopocskák végképi elhagyásával, az épület' homlokfalából kinyúló kapu-szárnyak egyedül egymást felváltó apróbb 's nagyobb horonyokból és fél és három negyed majd egyszerű, majd köríve idomú hengerekből, miket a* német Dienst után gerincztámnak nevezhetni, szerkesztettek össze. A' kivájott és előnyomuló alkatrészek e' hatásteli változatossága, valamint a' byzantiai és roman stylü kaputól, egészen elválasztják kapunkat: úgy annak a' lehető eredetiséget, és a' változó árnyék és világítás által a' legnagyobb hatást szerzik, melly velünk a' kapunak anyagi kicsinységét elfelejteti, sokkal nagyobbnak, mint a" millyen valóban, tüntetvén azt elő. Igen éles munkát veszünk észre a* karzatnak megmaradt eredeti részein is ; e* karzat még jobban szökik szembe, mint a' nagy templomé, mert azon keresztül és fölött egyenesen a' padba láthatni, melly sötét háttért képezvén, a' karzat négylevelii rózsái inkább kiemeltetnek; a' tornyocska első emeletén két körívú ajtó van, melly a* karzat szétvált részeit egymással összekapcsolja. E* két körívű ajtó nyilása némikép ellentétben látszik lenni a' torony ablakainak igen hegyes csúcsívével, valamint e' csúcsívnek díszeivel is, de főkép a" magosabb ablakéival, millyeneket, mert benső idomai a' lángéhoz hasonlítanak, a' francziák által a" XIY r-ik században keletkezett flamboyant stylünek neveznek. Itt tehát a' toronyka első és második emelete közt, sőt az első emelet ajtónyilásai és ablakai közt is némellyek majdnem két századi különbséget láthatnának; azonban tudva van. mikép a'körív az ó német épületeknél az egész XIII-ik század folytában használtatott; az ablakok ujabb dísze pedig alkalmasint későbben készíttetett vagy megujittatott.milly újításokon kápolnánk többször ment keresztül, az utolsó Jene Gottfried kassai kőmíves mester által 1821. vitetvén véghez, mint azt több részletekben, de főkép a" tornyocska kőfedelén látjuk. Valamint a' kőmíves munkák nagy részben, úgy a" szigorún szobrászati mívek is mostani állapotjukban majdnem egészen kiujítvák, mit különösen a' kapu homlokzatában levő sz. illihál dombor szobráról és a' kapu oldalán álló két szoborkáról kell megjegyezni. Sz. Mihál-Archangyal itt mérlegben mázsál egy jó és egy gonosz embert, és ámbár a' rosznak serpenyőjét két ördög is igyekszik lehúzni, mind a' mellett ez sokkal könnyebb, mint a" jóé. E' jelképes képzelet régibb a* keresztyéni kornál, mint már Homer is Jupiter előtt Memnon és Achilles sorsát megmázsáltatja. Ely mázsálásról, mellyet hellen szóval psychostasiának neveznek. Maury Alfred bővebben értekezik a" Párisban 1844-ben megjelent Revue archéologique 4 és 5-ik füzetében. A* régi szobrászati munkákból a' kápolna külsején csak némelly növénydíszitmények maradtak fen, t. i. a' kapuhomlokzaton a' felfutó levélcsomók (Krabben) és *) A' táblán feljegyzett mértéket e' kapunál kétszeresen vettem, hogy alkotása annál jobban kitűnjék.
