Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

S színészet kezdete. A rögtönzött darabok kora. Az első komédiáscsapatok

meg.

1) Mégpedig az „aureos ordhmrios très" kifejezést haszmálja a város (render., szokásos 3 aranyat), amiből arra is következtethetünk, hogy az 1744—49. időszakban Kassán többször megfordultak ilyen vándorkomédiás csapatok, csak közvetlen nyomuk nem maradt fenn. Ezek a vándorló színészek természetesen csak extemporáló kóborkomédiások lehettek, kik rögtönzött mutatványaikkal szórakoztatták a közönséget. Hiszen magában Németországban is csak 1730. után alakul ki a rendszeres szinészet, előbb a rögtönzött „Mordspektakel"-ek járják.

2) A Kassán megfordult komédiások tehát szintén csak extemporáló játékosok voltak. Ez a rögtönzött játék az olasz commédia deU'arte hatása alatt fejlődött ki Németországban a 17. század elején és különböző nevek alatt (Haupt- und Staatsaktionen, Hanswurstiaden) egy teljes évszázadig korlátlanul uralkodott az összes német színpadokon. Németországban Gotsched (1700—1766) sikerrel harcol ellene, Ausztriában nehezebb a küzdelem. Az osztrákok vérmérsékletüknél fogva inkább hajlottak Dél nyugtalan barokk művészete, mint az északi művészet felé. Egész sajátosan fejlődő drámájukat csak később köti össze Mária Terézia és II. József uralkodásának racionalizmusa a német irodalommal. A rögtönzéseket (betiltó rendelet pedig véget vet a „Wort gegen Bild" küzdelemnek.

3) Legtovább Bécsben tart a rögtönzött játék hatalma. Itt az olasz Harlekin, Pantalone és Colombine évtizedeken át harcoltak német testvérükkel a Hanswuirsttal az egyeduralomért,

4) Végűi is az utóbbi győzött, midőn Stranitzky a „Wienerischer Hanswurst" (1676— 1726) az olasz commédia dell'arte Harlekinjából a salzburgi ostoba paraszt maszkját hordó, speciálisan osztrák Hanswurstot teremtette. Ezt az alakot tanítványa Kurz, a bécsi humor akkor legösmertebb képviselője, híres Berna rdon - j ában tovább fejleszti. A színház reformja aztán leszorítja a szabályos darabbá szélesedett Hanswurstiádokat a külvárosi színpadokra és ott élnek tovább. Rendkívül mély gyökeret vert Bécsben a rögtönzött játék. A legszigorúbb reform is csak a felső ágait tudja lenyesni, maga a gyökéiannyira mélyen van, hogy megmarad, és a hazai föld egyik terméke a bécsi népdráma (Volksstück) hajt ki belőle. A népdráma első képviselőjének, Hafner Fülöpnek vezérelve: rögtönözni, de jól! „Seine Stücke sind innerliche Hanswurstspässe" mondja Nadler.

5) Ez a barokk színpadiasság később is észlelhető. Raymund és Nestroy épp úgy írnak szerepeket maguknak, mint annak idején Kurz-Bernardon. Az egyik bécsi külvárosi színházban, a Leopoldstädter Theaterben, átkeresztelik a Hanswurstiádok hősét és Bemardon-Kasperl — 1) Kassai vá/roei levéltár. 1749. augurizitus 11 és 14-i tan. jegyzőkönyv. 2) Edmund Devaient: Geschiehte der deutschen Schaustpielikunst, Leipzig 1848. I. 167. és 179. 1. :

!) Cysarz: Deutsche Barockdichtung. Leipzig 1924. 226. 1. «) A. v. We ül en: Die Theater Wiens, Wien 1896. II. 22. 1. <i) Geschichte der deutschen Stämme und Landschaften III., Regensburg 1924. 350. 1. 11