Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)
Jankovics Marcell: A birtokvásárlás
— 100 — A birtokvásárlás Irta: Jankovics Marcell Egyik kis dunántúli állomáson találkoztunk. Pár soros levélben hivatott oda le. Nem láttam a nagy háború kirobbanása óta. Nem öregedett egy órát sem; csak épen két halántékán, a legszélen akadt sürü, barna hajában valami kis fehérség. Nem ártott ennek a nagy fiúnak semmi, — sem az a golyó, melyet Ravaruska óta tartogatott tomporájában, sem a fagyott újjak, melyek valamelyik szibériai deszkavárosra emlékeztették. Nyúlánk volt és fürge; úgy rakta lábait, mint a jóvérű paripa, melyről egykor alig akart leszállni. Bár kicsit kopottabb volt, még mindig úgy állt rajta a viseltes ruha, mint D'Orsay grófon az ünneplő. Mikor berobogott a vonat, kikönyökölt az ablakon és fütyörészett. Messziről észrevett, de azért a megállás rövid percét, míg felkapaszkodtam a kocsiba, arra használta fel, hogy egypár szeretetreméltóságot osszon ki az állomáson ácsorgó parasztleányoknak és menyecskéknek. Csettentett ujjaival a perronon kuporgó vizslának, mely okos szemeivel felbámészkodott rá, mintha felismerte volna benne a híres puskást. — Isten hozott, bajtárs! — üdvözölt meleg szóval, nyílt szívvel. — Derék dolog, hogy jöttél irkafirkámra. Nagy szükségem van rád. Először is újra bemutatkozom: most John Lackland vagyok, a Földnélküli János, levitézlett földesúr. — Ezer holdam volt; most csak egy van, — az is az égboltozaton és közös birtokom a poétákkal. Pedig nem szeretem ezt a közösséget. Ok a mennyekben járnak, én pedig szeretek a tarlón járni. Hát kitessékeltek Rácországból; de előbb azt mondták, függetlenebben és könnyebben mozog, kinek nincs terhe. Elszedegették mindenemet. Hiába csattan a nevem ics-vicsre. Hiába mondtam nekik, a kedves szerb rokonoknak: „ne felejtse, rki a gazda, ne felejtse, kit vendégel . . Nem ismerik ott a jó Arany Jánost. Hiába magyaráztam nekik, hogy nem tehetek róla, hogy rájuk lőttem. Minek