Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

érvényes volt, bár a forradalmi kormány kijelentette, hogy a régi osztrák-magyar kötelezettségeket nem vállalja. Azonban ez a forradalmi magyar kormány az antant hatalmainál elismerést nem nyert, tehát akarva nem akarva a régi kötelem alapján adós volt. Az antant akármilyen szerve csupán a közrend és a helyi közigazgatás rendjének fenntartása érdekében tárgyalhatott a magyar kormánnyal, ezekből a tárgyalásokból politikai vagy nemzetközi jogi döntés nem származhatott. Clemenceau november 12-i táviratában valóban csak arra hatalmazta fel Franchet d'Esperay tábornokot, hogy a fegyverszüneti megállapodást aláírja, de semminemű politikai kérdéshez nem nyúlhat. A fegyverszüneti okmány tizenhetedik pontja mégis úgy szól, hogy a magyar területek Horvát-Szlavónország kivételével egyelőre a magyar hatóságok közigazgatása alatt maradnak. Ez a pont a Károlyi-kormányban azt a reményt keltette, hogy a szövetségesek elismerik Magyarország integritását. Erre további tárgyalásaik alatt hivatkoznak is, mint szerzett jogokra és ebből eredtek azok a konfliktusok, amelyeket Hodža Milán budapesti követnek kellett kiküszöbölni. Harcok Szlovenszkóért Ez pedig igazán nem volt könnyű dolog, mert a helyzetet egészen másképpen látta Hodža Pesten, mint ahogy azt Prágában a központi kormány megítélte és újból egészen másképpen szemlélte a dolgokat a párizsi delegáció Benešsel az élén. A helyzetet még komplikálta az is, hogy a magyar kormány november közepén két hadosztályt állí92