Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

eljárást a történelmi időkben még nem láttunk követni a bécsi parlament szláv képviselőitől. Cse­hek, lengyelek, szlovének és ruszinok szögezték itt le álláspontjukat: szabad és egyenjogú nemze­tek szövetségét a Habsburg-monarchiából. És a csehek nem feledkeztek meg a szlovákokról sem, akik éppen olyan elnyomatásban élnek, mint cseh testvéreik a Morván túl. Ferenc József halála a magyar politikát is moz­galomba hozta. Egy már kezdettől fogva bizonyos volt: Károly, az új uralkodó nem fogja sokáig tűrni Tisza István középkori uralmát. 1917 júniu­sában rendkívül fontos tanácskozás volt egy ma­gasrangú osztrák hivatalnok lakásán. Hodža vitte a szót, a magyar politikai élet változásáról tár­gyaltak és tudták, hogy Hodža kitűnően ismeri nemcsak a magyar politikai viszonyokat, hanem a po­litikusokat is úgy a jobb- mint a baloldalon. Gróf Es­terházy Móric lett Tisza István utóda és kabinet­jének tagjairól kértek információt a bécsi illeté­kes körök. Hodža tisztában volt Esterházy kabi­netjével, amelyhez Apponyi Albert is tartozott. Tudta, hogy mit várhatnak a magyarországi nem­zetiségek ettől a kabinettől. Véleményét igen lapi­dárisan fejezte ki: „Felmelegített leves." Tisza bukik — a játék folyik tovább Esterházy gyönge ember volt ahhoz, hogy Ap­ponyi nacionalizmusát ellensúlyozza. Pár nap múlva ki is jelenti, hogy Magyarországon csak magyar demokrácia lehet. Az új kormány meg­kezdte Apponyi intenciói szerint a magyarosítást. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom