Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

Hodža Milán lesz. Egy évvel később a Házat fel­oszlatják és az új választáson már hét szlovák, ti­zenöt román és négy szerb képviselő jut a parla­mentbe. A közös klub elnökké Mihali Tódort, tit­kárrá pedig újból Hodža Milánt választja. A kis csoportnak a fiatal titkáron kívül legharcosabb tagjai Maniu, Vajda-Vojevod, Pop-Csicsó. Eleinte a németekkel is keresik a kapcsolatokat, Steinak­ker és Kremling még segítségére is vannak Hod­žának a kulpinai választásnál, amennyiben az ott élő németeket felszólítják, hogy Hodžára adják sza­vazatukat. De egy egységes német frontot össze­hozni nem lehetett. A bácskai és bánáti katolikus svábok örökös harcban állottak az erdélyi szá : szókkal. Különösen Lutz-Korodi, aki maga is szász képviselő volt, fordult a szászok politikája ellen. Annál nagyobb volt a barátság Hodža és a Ma­gyarországon élő összes nemzetiségek között, külö­nösen szoros kapcsolat fűzte a horvát diákokhoz és politikusokhoz és a bácskai szerbekhez. Supilo­hoz, a horvát vezérhez, a legintimebb barátság kö­tötte. Supilo nem tudott jól magyarul és főleg nem értett a kulisszák mögötti intrikákhoz. Hodža vezette be a politikai életbe és világosította fel sok mindenről, amit egy politikusnak tudnia kell. Kossuth mint kereskedelemügyi miniszter sokat foglalkozott politikával. Supilo azért tudott hozzá közelférkőzni, mert olasz nyelven nagyon jól meg­értették egymást. De Kossuth ezenkívül is köny­nyebben hozzáférhető volt bizonyos politikai áram­latok számára, mert európai nevelésben részesült és nem hatotta át a magyar sovinizmus. Arról is azon­ban Hodžának kellett Supilot felvilágosítania, hogy Kossuthnak úgyszólván semmi hatalma nincsen. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom