Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

lalkozik, mint már gimnazista korában, Szebenben is, irodalommal. Faust teljesen leköti, Hermann és Dorotheából egész részeket tanul meg kívülről, és nagyon szereti Cicero beszédeit. Tökéletes formájuk lenyűgözi és a jövendő szónok szívesen idéz egy-egy mondatot a Catilina elleni beszédből vagy egyéb szónoki művekből. Pedig magát Cicerót nem szereti. A gazdagok és a gazdagság könyörtelen védőjének tartja, aki sohasem fogja tudni megérteni, hogy Catilina nemes ember létére mit keres éppen a Kaszások uccájában, Róma legnyomorultabb városnegyedében és miért foglalkozik a legrongyosabb proletárokkal. Hodža szíve inkább húz a rongyosokhoz, mint a szenátorok népnyúzó, önző és gonosz kasztjához. A fiatal jogász az aktivitás terére lép. Tisztán látja, hogy a nemzeti kisebbségek egyesítésében megdönthetetlen erő rejlik. És az egyetemen összegyűjti a szlovák, román és, szerb fiatalságot, egyesületet alapít és a fiatulok őt ismerik el vezérüknek, megválasztják az egyesület elnökévé. Tanulmányait rendesen folytatja, de a jogi pályáért nem nagyon lelkesedik. Alapvizsgáit ugyan leteszi, abszolutóriumot is nyer, de tovább nem megy a dolog. Inkább szlavisztikával foglalkozik, Asboth Oszkár legszorgalmasabb tanítványa lesz, és habilitációt is nyer később ebből a tárgyból. Amellett szívesen olvassa a magyar szépírók mellett Kossuth, Deák és Széchenyi írásait és Tolstoj, valamint Csechov műveit. A lengyel írókat eredetiben olvassa és legjobban Przerwa-Tetmayer munkái nyerik meg tetszését. Az első két esztendőben nem sokat tud a cseh irodalomról, nem foglalkozik Masaryk munkáival 47