Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

Túróéból jött, itt született 1878 február 1-én Szucsánvban. Túróéból jönnek a legkeményebb legények. Ez a föld sok szlovák politikai vezérnek, írónak, költőnek és publicistának szűkebb hazája. A hegyes vidék hozza ezt magával. Ott fent mostohább a természet, mint a sík területeken. A lakosságnak több munkára, nagyobb leleményességre és fokozottabb szívósságra van szüksége, hogy a mindennapi kenyeret meg tudja keresni. Aktívnak, harcosnak, szívósnak kell itt lenni és nincs helye a keleties tunyaságnak. A hegyvidéken nagyobb függésben él a földmíves a természettől, mint a földi hatalmaktól. Túróéban és Liptóban vallásosabbak az emberek, de erősebb ellenállást fejtenek ki az idegen, messze élő kormányhatalommal szemben, amely a szlovák paraszt nyelvét sem érti és idegenből hozott, dölyfös, úri hivatalnokokkal kormányoztat. Nem véletlen, hogy Túrócszentmártonban alakul meg a Slovenská Matica és innen indítják el útjára a „Národnie Novinv"-t. Szlovák kultúrélet a század fordulóján A mult században a szlovákok a romantikus költészetből és vallásos könyvekből merítik lelki erejüket. Tranoscius énekeskönyvéből éneklik a zsoltárokat és a kralicei bibliát olvassák. Kollár és Sladkovič művei mindennapi olvasmányaik, szorgalmasan átböngészik a „Národnie Noviny"-t és lelki épülést találnak Vajanský regényeiben és költeményeiben. Egy kicsit itt titokban mindenki poéta és a parókiákon vasárnap délután uzsonna után a lugasban saját műveikből tartanak felolva42