Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

zőkönyvét a magyar nyelv mellett az ott élő nemzetiség nyelvén is fel kell venni, ha a megyei képviselőtestületnek legalább húsz százaléka követeli. A gyűléseken anyanyelvén is felszólalhat bárki, a bíróság előtt anyanyelvén tárgyalhat a nem magyarajkú fél. A bihari pontokat szegreakasztják, a nemzetiségeket üldözik A törvényt még alapjában véve alig hajtották végre, gyakorlati kihatása még alig volt, amikor 1875-ben katasztrofális fordulat állott be. A magyar országgyűlésen Tisza Kálmán radikális pártja alkotta az ellenzéket. A párt programját az úgynevezett bihari pontokban foglalták össze. Mik voltak ezek a bihari pontok? Ezernyolcszázhatvannyolc március 10-én Nagyváradon tartotta az országgyűlési baloldali párt fontos értekezletét Miskolczi Lajos képviselő szállásán. Az értekezlet célja az volt, hogy helyreállítsa az országgyűlési balpárt egységét, amelyet a delegációban való részvétel alaposan megzavart. Ezen az értekezleten fogadták el Tisza Kálmán vezetése alatt a híres bihari pontokat, amelyek radikális követeléseket foglaltak magukban. Az értekezlet követelte Magyarország teljes függetlenségét, úgy ahogyan azt második Lipót alatt 1791-ben a törvény megállapította. A delegációra halált mondott ki az értekezlet, ugyancsak a közös minisztériumokra is. Követelték a magyar hadsereg felállítását, a pénzés kereskedelmi ügyek függetlenségét és Magyarország törvényes függetlenségének diplomáciai elismerését. Hét évvel később a balpárt meghívást 21)