Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

A szlovák nemzeti mozgalmat azonban elnyomni nem lehetett. A Túrócszentmártonban megalakult Slovenská Matica széleskörű kultúrmunkába fo­gott. Amikor a magyar kormánykörök látták, a munka eredményét, egyszerűen bezáratták a Ma­ticát, vagyonát elkobozták és Tisza Kálmán mi­niszterelnök egy interpellációra igazi szolgabírói cinizmussal azt jegyezte meg, hogy a vagyont el kellett kobozni, mert a szlovák nép, amely ezt a vagyont összegyűjtötte és az egyesület feloszla­tása esetén visszakövetelhetné, Magyarországon nem létezik. Kiegyezés A königgrätzi vesztett csata Bécsben a legna­gyobb megdöbbenést váltotta ki. Kiderült, hogy Ausztria olyan gyöngeségben szenved, amely ka­tasztrofálissá válhatik, ha saját határai között bé­két nem teremt. A Ballhausplatzon kiadták a jel­szót: mindenáron kiegyezni a magyarokkal. A ki­egyezés létre is jött és ezzel a magyar feudális nemesség visszanyerte régi hatalmát, vesztes eb­ben a kiegyezésben csak a nem magyarajkú nép lehetett. Az 1868-as nemzetiségi törvény azonban meglepően konciliáns szellemben jött létre. Mintha csak a magyar törvényhozók nem akarták volna a kiegyezés mézesheteit disszonáns hangokkal el­rontani. Ha nem is ment teljesedésbe a szlovák nép minden álma, de kétségtelen, hogy nem egy téren jelentős koncessziót kaptak a szlovákok. így a negyvennégyes törvénycikk elrendeli, hogy a tör­vényeket a nemzetiségek nyelvére is le kell for­dítani és kiadni. A vármegyék közgyűlésének jegy­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom