Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

biztosnak és Apponyi e szavakkal nyitotta meg a képviselőház tanácskozásait: „Az uralkodó összehívta a törvényhozó testületet, hogy tanácsot kérjen tőlük Magyarország alkotmányának biztosítása és tökéletesebbé tétele tárgyában. Az uralkodó kész a magyar nemzet kívánságainak eleget tenni, ezzel szemben reméli, hogy a magyar nemzet az uralkodó tekintélyét meg fogja óvni." A császári biztos megnyitó beszédére Deák Ferenc feliratot terjesztett elő, amelyben a magyar nemzet követeléseit összefoglalta. Rendkívül érdekes a feliratnak az a része, amely a nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatos előterjesztéseket tartalmazza. Deák elismeri, hogy a nem magyarajkú nemzetiségekkel bizonyos félreértések forogtak fenn, elismeri, hogy joguk van a nemzetiségeknek bizonyos követelésekre, amelyeket a magyar országgyűlés sem vonhat kétségbe. Deák Ferenc jóhiszeműségében nem lehet kételkedni, azonban ebbe a bölcs politikusba is annyira beleévődött a magyar szupremáciába vetett hit, annyira át volt hatva attól a gondolattól, hogy Magyarország a magyar nemesi osztályt jelenti, hogy a szép szavakra a gyakorlatban aligha lehetett nagyobb reményeket építeni. Az országgyűlés munkaképtelennek bizonyult, miután nem volt hajlandó a felülről jövő parancsokat vakon teljesíteni. A császár feloszlatta a parlamentet, Deák Ferenc egyhangúlag elfogadott tiltakozásával semmit sem törődtek a bécsi udvarban, az abszolutizmus még jobban ráfeküdt az országra, most már az ostromállapotot is elrendelték és a vármegyék önkormányzatát megszüntették. 24